A kiskápolna és a Szlávy család - 2. rész

2015. November 22.

A Szlávyakról szóló előző írásában a Kiskápolna építésével foglalkozott, alább pedig a család érkenézi ágáról ír Kovács Rozália helytörténész.

A Szlávy család kastélya Érkenézben, eredeti állapotában

A Szlávy család kastélya Érkenézben, eredeti állapotában

 

 A nemrég megjelent első részben bemutattuk a Kiskápolnát, melyet a Szlávy család építtetett 1818-ban az érmihályfalvi római katolikus hívek számára.

Az érkenézi és okányi előnevet viselő Szlávy család a 18. század végén Bihar megye legnagyobb nemesi családjai közzé tartozott. Nemeslevelet Mária Teréziától kaptak 1766-ban. Erről a birtokos nemes családról Nagy Iván: Magyarország családjai című munkájának X. kötetében, a 761.oldalán ír. Az igen sok jeles embert adó nemesi család családfája igen terjedelmes és bonyolult, mi csak az érkenézi ággal foglalkozunk.

Szlávy János táblabíró 1674 körül született, fiai: Pál (1706-1787) és György (1726-1801).

Szlávy Pál beregi főispán volt, a család érkenézi ágának alapítója. Első nejétől, Perényi Kata bárónőtől 12 gyermeke született, a másodiktól egy gyermek.

Fiai: Antal (1754), II. Pál (1755), Csongrád megyei főjegyző, majd udvari kancelláriai titkár és tanácsos, Ignác hadi pályára lépett, korán meghalt, János (1773-1831) orvosdoktor városunkban és Ferenc (1782-1856). Ő császári-királyi őrnagy, a család érkenézi ágának további fenntartója.

Szlávy Ferencnek három fia volt: Károly (1848 előtt) őrnagy, Tivadar, császári királyi kamarás 1850-ig, és Ferenc.

Károly (1805 - ?) fiától származik Ferenc (1834 - ?), kinek leszármazottai ma is élnek Magyarországon, és Adolf (1840- 1898).

Tivadartól (1805 -1889) származik Géza (1837-1882), aki főhadnagy volt.

Az érmihályfalvi anyakönyvekből tudjuk, hogy Szlávy János (1773-1831) császári-királyi kapitány és több vármegye táblabírája, orvosdoktor, településünkön halt meg 1831. augusztus 29-én. ”Eltemetődött halotti pompával (…) itten is lefolyván sok jeles virtusokkal díszlett világi életének 58-ik esztendejében.”

És íme néhány gyászjelentés, a család itt élő tagjairól - Szlávy Géza (jobbra):

A gyászjelentés szerint „az engesztelő szent-mise áldozat (…) az érmihályfalvi róm. kath. kápolnában tartatik meg.”

Szlávy Károlynét ugyan az érkenézi családi sírboltba temették, de a gyászjelentés (balra) szerint „az engesztelő szent-mise áldozat Érmihályfalván fog a mindenek Urának bemutattatni”.

Técsői Móricz Béla adatai szerint: a család majorsági birtoka Érkenézen 100-200 hold körül lehetett (602. oldal).

Szlávy Károlynak és Tivadarnak Genyétén 1020 katasztrális holdja volt.

Szlávy Ferencnek Érmihályfalván

872 hold

birtoka volt, de Érkenézen is volt földje. (173.oldal).


 

Szlávy Tivadar képe , sírhelyük a római katolikus temetőben van: 









Néhány fotó a család tagjairól:



Szlávy Adolf










Szlávy Ferencné (1859-1920), Kuthi Berta





Hogy településünkön hol laktak, nem tudjuk, de érkenézi kastélyuk olyan volt, ahogyan legfelső képünkön látszik és... ma ilyen: romjaiban is látszik, milyen hatalmas volt.

                                     Kovács Rozália

(A fotók nagyításáért kattintson rájuk.)










További cikkek

A felső sor jobb oldalán az utolsó Hegedüs János - focicsapat 1969-ben (fotó: Érmellék 2009 Fotóklub gyűjtése)

Após és veje a háborúkban

2015. December 15.

Adatok, képek: egy após és veje rövid története. Bezzegh Endrére és Hegedűs Jánosra emlékezik Kovács Rozália helytörténész.

Nagyvárad a török uralom idején

Törökjárás településünkön - adatok, emlékek

2016. Január 8.

Idén 525 éves a református templom öreg harangja. Ez az egyik ok, amiért Kovács Rozália helytörténész egybegyűjtötte a török időkről fennmaradt mondákat, melyik egyikében (talán ez a legismertebb) a harang is szerepel.

A Tótfalun található kiskápolna különböző állapotaiban

A kiskápolna és a Szlávy család - I. rész

2015. November 15.

A Szlávy család 1818-ban építtetett kápolnát az érmihályfalvi római katolikusok számára, melyet legutóbb 2011-ben renováltak, s melyet a hívek manapság is használnak. Kovács Rozália helytörténész írásának első része.

Anekdota a Móka patakról

2015. Október 30.

Hogyan lett az első világháborút követő határmódosítások idején a Mókából hajózható folyó? Kovács Rozália helytörténész idézi fel az anekdotát.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: