A kiskápolna és a Szlávy család - I. rész

2015. November 15.

A Szlávy család 1818-ban építtetett kápolnát az érmihályfalvi római katolikusok számára, melyet legutóbb 2011-ben renováltak, s melyet a hívek manapság is használnak. Kovács Rozália helytörténész írásának első része.

A Tótfalun található kiskápolna különböző állapotaiban

A Tótfalun található kiskápolna különböző állapotaiban

„Eljöve Keresztelő János, ki prédikál vala…

és ezt mondja: Térjetek meg, mert elközelített

a mennyeknek országa.”

                  (Mt. Ev. 3 rész, 1,2 vers)

„A reformáció elterjedése után (1542), 1818-ig a katolikusoknak Érmihályfalván nem volt temploma. Ebben az évben épít számukra kápolnát a Szlávy család”. (A római katolikus egyházközség rövid története, Györfi József plébános írása, 1998.)

Településünk lakosságának lélekszáma az 1800-as évek elején 2363, ebből 40 a római katolikus.

A kiskápolna a Báthori István és a Pázmány Péter utca övezte kiszélesedett területen található .

Leírása: „Egyhajós, faros, nyeregtetős épület. Északkeleti főhomlokzatán keretelt bejárat látható, fölötte kerek világítóablakkal. A koronázó párkány fölött egy újabb kerek ablak látható. A megközelítőleg háromszögű oromzat fölé huszártornyot építettek. A hajó oldalain egy-egy keretelt ablak áll. Szentéje félköríves lezárású, egy kerek világító ablakkal.” (Dukrét Géza: Épített örökségünk…, 48.oldal)

Az 1818-ban felépített kápolnát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel, és az 1904-ben felépített katolikus templom megépítéséig szolgálta a katolikus híveket. Papja nem volt, az érkeserűi plébános szolgált be, minden hónap utolsó vasárnapján tartott szentmisét. Mivel nem volt önálló egyházközség, sem anyakönyvet, sem semmilyen dokumentumot nem hagytak ránk.

Néhány gyászjelentés maradt fenn a kápolnát építő Szlávy család levéltárában, mely szerint: „Szlávy Tivadar életepárjának, született Szkládár Anna meghidegült tetemei 1843. karácsonyhó 6-án ér-mihályfalvi róm.kath. kápolnában, délelőtt 10 órakor lelkéért tartandó engesztelő szentmiseáldozat után a közsírkertbe fognak tétetni”.

 

Ugyancsak a gyászjelentésekből tudjuk, hogy Szlávy Károlyné 1880-ban, Szlávy Géza 1882-ben az „engesztelő szentmise - áldozata az ér-mihályfalvi róm.-kath. kápolnában tartatik meg.”

A 2011-ben felújított kápolna ma szépen be van rendezve. A szószék és a padok mind egy egyházi raktárból valók, Györfi tisztelendő szerezte. A miséző asztal adomány, a szőnyegek, a képek mind-mind az idejáró, itt a hideg idő beálltáig rózsafűzért imádkozó hívek és a környékbeli más vallásúak adakozása révén került be a kápolnába.

 

A kápolnát díszítő szentképek a következők: régi, kissé megfeketedett olajnyomat, mely a bal oldalon az ablakbemélyedést díszíti, az ikonszerű Mária kép a kisdeddel és a többi lenyomat is mind jelenet a szent család életéből. Jézus „Az ajtó előtt állok és zörgetek” képe, a három királyok imádása a szent család előtt, a Via Crucis, mely egy régi, megőrzött bérmálási ajándék, az Utolsó vacsora és a szép Mária képek díszítik, teszik meghitté a kápolnát.

A kiskápolna ugyan zárva van, de látogatható. Molnár Julianna, a Pázmány Péter utca 33. szám alatt lakik, nála van a kápolna kulcsa.

Érdemes megbecsülni, felkeresni, és megnézni ezt a szép, majdnem 200 éves kápolnát.

                                      Kovács Rozália

Fotók:  Rencz Csaba










További cikkek

A Szlávy család kastélya Érkenézben, eredeti állapotában

A kiskápolna és a Szlávy család - 2. rész

2015. November 22.

A Szlávyakról szóló előző írásában a Kiskápolna építésével foglalkozott, alább pedig a család érkenézi ágáról ír Kovács Rozália helytörténész.

A felső sor jobb oldalán az utolsó Hegedüs János - focicsapat 1969-ben (fotó: Érmellék 2009 Fotóklub gyűjtése)

Após és veje a háborúkban

2015. December 15.

Adatok, képek: egy após és veje rövid története. Bezzegh Endrére és Hegedűs Jánosra emlékezik Kovács Rozália helytörténész.

Anekdota a Móka patakról

2015. Október 30.

Hogyan lett az első világháborút követő határmódosítások idején a Mókából hajózható folyó? Kovács Rozália helytörténész idézi fel az anekdotát.

Illusztráció: '48-as honvédtábor (forrás- Gracza György: Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története I.)

Hadijelentés 167 évvel ezelőttről

2015. Október 8.

Gencsy Pál 1848. október 11-én írt hadijelentést Bihar vármegye honvédelmi választmányához. Ezt tárja elénk Kovács Rozália helytörténész, a '48-as szabadságharc leverésének 166. évfordulóján.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: