„A modern gazda európai látókörével teljesen újjá varázsolta az uradalmat”

2018. December 14.

Mit tudunk még Bernáth Zsigmondról? Kovács Rozália helytörténész adja meg a választ.

 

A Bernáthfalvi Bernáth család családfája szerint Bernáth Lászlónak (1721-1798) fiai Bernáth Gedeon és I. Bernáth Zsigmond testvérek voltak.

Bernáth Gedeon Boronkai Máriával való esküvője után került Bihar megyébe, ahol a családnak birtokai voltak. Érmihályfalván építettek kastélyt, történetét megírtuk a város honlapján.

Bernáth I. Zsigmond ungi alispán volt, ükunokája az 1872-ben Cekeházán, Abaúj megyében született III. Zsigmond, aki Bihar megyébe úgy került, hogy elvette rotaresti Dobsa Lajos (1824-1902) író, drámaíró, politikus, színész, publicista leányát Margitot (1876-1954), akivel Kosgyánban éltek (Cosdeni, Bihar megye).

Mit tudunk még Bernáth Zsigmondról?

Az ungvári katolikus főgimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányait Budapesten és Sárospatakon végezte. A jogi államtudományi vizsgát 1893-ban tette le, aztán a 7-es Vilmos huszárezrednél Bécsben aktiváltatta magát, mint hadnagy, később kilépett és édesapja birtokán gazdálkodni kezdett Tarnócon.

„Felesége rotaresti Dobsa Lajos író és földbirtokos leánya, Margit. Apósának halála után átvette 1902-ben annak kosgyáni uradalmát. 1905-ben Ungmegye főispánjává nevezték ki, de a Fehérváry kormány uralomra jutásakor leköszönt és ezidőtől fogva csak a gazdálkodásnak élt” – írja róla a Biharmegye kultúrtörténete. (569.oldal)

Az I. világháború kitörésekor a 7-ik Vilmos huszárezreddel az orosz frontra ment. Számos szép kitüntetést szerzett. Aztán a wienneuerstadti repülőiskola elvégzése után az osztrák magyar hadsereg légi védelmét látta el a Brenner hágónál, majd az Isonzó-fronton teljesített repülőszolgálatot a háború végéig és mint főhadnagy szerelt le.

A háború után 2200 kataszteriális hold birtokán gazdálkodott. „A modern gazda európai látókörével, gazdasági szakismeretével teljesen újjá varázsolta az uradalmat” – írják 1912-ben a Kosgyán Bernáth Zsigmond uradalma (69.oldal) című írásban.

A 30 hektáros parkot is Bernáth Zsigmond alakította újjá. A kosgyáni uradalom 2200 kat. hold volt, szántó 1600 hold, rét 160 hold, erdő 100 hold, legelő 270 szőlő. „Jelenleg (1912-ben) 56 család van állandóan alkalmazva (…) nyári munkaidőben 40-50 napszámos és 200-250 arató munkás dolgozik” – olvassuk tovább.

"A környékbeli lakosságnak atyai pártfogója és személye ma is az egész megyében köztiszteletben áll - írják róla 1933-ban.

Valószínű, hogy Kosgyánban halt meg, de halála idejéről, helyéről nem találtam adatokat.

A Dobsa kúria ma átalakítva iskola, az általuk épített kápolna ma romokban van és teljesen kifosztva.

Se a Dobsa családról, se Bernáth Zsigmondról senki nem akar tudni a településen.

            Kovács Rozália

  Felhasznált irodalom:

- Biharmegye kultúrtörténete 1933-1937

- Biharmegye és Nagyvárad írásban és képben 1912










További cikkek

Balra a 4 oldalas levél első lapja,  jobbra a Szűcs család karácsonyi emléklapja

Karácsonyi levél az I. világháborúból

2018. December 21.

Éppen száz éve, karácsonykor írta Szűcs József kovácsmester az I. világháborúból haza, családjának az alábbi levelet, mely Kovács Rozália helytörténész közvetítésével jutott el hozzánk.

A Taar szülők és a két gyermek, Ferenc és öccse (1930); Taar Ferenc Bagamérban, Ruszoly Barna helytörténésszel; Ifj. Taar  Ferenc

Ifj. Taar Ferenc író, rendező, színházigazgató, tanár

2018. November 23.

Ifj. Taar Ferenc 1924. november 21-én született Érmihályfalván, Taar Ferenc kántortanító és Román Ilona gyermekeként. (Elhunyt 2014-ben.) Az író, rendező, színházigazgató, tanár alakját Kovács Rozália helytörténész idézi meg.

Giczei Sándor cipész (1919 – 2003)

2018. November 16.

Egy 1912-es adat, az érmihályfalvi ipartestület kötelékébe tartozó iparosok kimutatása szerint akkoriban összesen 207 iparos volt a településen, ebből cipész 24. Utóbbiak sorát gyarapította majd az 1919-ben született Giczei Sándor, kinek alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

(Illusztráció)

„Egy kisleány története” az I. világháborúból

2018. November 2.

Nyéki Sándor érmihályfalvi lakost 1914. november 26-án sorozták be katonának. Fogságba esett, a rabság helyszíne Centó városa, ahol Kiskönyvébe írja le az eseményeket, történeteket, visszaemlékezéseit a családra, a hazai tájra. Ezek közül egyet Kovács Rozália helytörténész oszt meg velünk.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: