Anekdota a Móka patakról

2015. Október 30.

Hogyan lett az első világháborút követő határmódosítások idején a Mókából hajózható folyó? Kovács Rozália helytörténész idézi fel az anekdotát.

 

Balaskó Vilmos 1984-ben fejezte be Élet a föld alatt című könyvét, melyet 2002-ben adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, ebben a könyvben olvastam az alább ismertetett   érdekes adatot a mi Móka patakunkról.

 Íme:

„Az 1914-es világháborút követő impériumváltozás után az egyházak tartották össze és vették védő szárnyaik alá az elcsüggedt emberi lelkeket az egész Érmelléken. Már a határ megvonása körül is bonyodalmak voltak. Mindenki a nagyhatalmak képviselőinek a félrevezetéséről beszélt. Érmihályfalva határában volt  egy ún. Móka- patak. Ez hajózható folyónak volt feltüntetve. Az olaszországi delegátus haragjában átugrotta a patakot és azt kiabálta: Ez nektek hajózható folyó?!!

Hogy honnan maradt fent ez a történelmi pillanat? Onnan, hogy a delegáció tagjait  a környékbeli földbirtokosok négylovas hintói hordozgatták ide-oda és a hintókat maguk a földbirtokosok hajtották strucctollas parádés kocsisnak öltözve. Ezek egyike pihenő idejében otthon rendszeresen tanult és olvasott francia nyelven. Ez megértette és megjegyezte, amit maguk között beszéltek a delegátusok.”

(Megjegyzés - A fejezet címe: Érmelléki ősz, az idézett szövegrész a 90.oldalon található.)










További cikkek

A Tótfalun található kiskápolna különböző állapotaiban

A kiskápolna és a Szlávy család - I. rész

2015. November 15.

A Szlávy család 1818-ban építtetett kápolnát az érmihályfalvi római katolikusok számára, melyet legutóbb 2011-ben renováltak, s melyet a hívek manapság is használnak. Kovács Rozália helytörténész írásának első része.

A Szlávy család kastélya Érkenézben, eredeti állapotában

A kiskápolna és a Szlávy család - 2. rész

2015. November 22.

A Szlávyakról szóló előző írásában a Kiskápolna építésével foglalkozott, alább pedig a család érkenézi ágáról ír Kovács Rozália helytörténész.

Illusztráció: '48-as honvédtábor (forrás- Gracza György: Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története I.)

Hadijelentés 167 évvel ezelőttről

2015. Október 8.

Gencsy Pál 1848. október 11-én írt hadijelentést Bihar vármegye honvédelmi választmányához. Ezt tárja elénk Kovács Rozália helytörténész, a '48-as szabadságharc leverésének 166. évfordulóján.

Weith László egyik festménye: Falusi táj dombokkal (olaj)

Emlékezés Weith László festő-grafikusra

2015. Szeptember 8.

Érmihályfalván született, majd Nagybányán telepedett le és ott élt haláláig Weith László festő, grafikus. A nagybányai festőiskola névsorában szereplő művészre Kovács Rozália helytörténész emlékezik.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: