Apáti Abkarovics Béla, az Érmihályfalván született festő

2016. Január 29.

A Nagybányai Festőiskola e jeles képviselője településünkön született, felnőttként Budapesten élt, majd Kárpátalján is festett, 1930 után pedig végleg Szentendrén telepedett le. Kovács Rozália helytörténész írása.

Apáti Abkarovics Béla: Szentendrei templomtorony

Apáti Abkarovics Béla: Szentendrei templomtorony

Apáti Abkarovics Béla festő és grafikus Érmihályfalván született 1888. december 15-én és Szentendrén halt meg 1957. március 21-én.

         Születésének helyéről, szüleiről nem sokat tudunk. Édesapja a vasútnál dolgozott, nem voltak érmihályfalviak, valószínű, hogy a vasút biztosított lakást számukra, míg édesapja itt teljesített szolgálatot.

         A Nagybányai Festőiskola e jeles képviselője településünkön született, felnőttként Budapesten élt, majd Kárpátalján is festett, 1930 után pedig végleg Szentendrén telepedett le.

         Festői tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte,  ahol négy évig volt Ferenczy Károly tanítványa. A nagybányai szabadiskolában először 1911-ben, mint főiskolás, Réti István és Thorma János korrektúráján tanult.  Nagybányán  1920-24 és 1927-ben élt, amikor a művésztelepen dolgozott.

          Később Németországban és Ausztriában volt tanulmányúton, majd tagja lett a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének.

         1924-ben, 1925-ben és 1927-ben Nagybányán, a nagybányai festők csoportkiállításán szerepelt festményeivel.   

Szentendrén 1945-ben a helyi művésztelep tagjává választották, itt

  többször vett részt csoportkiállításokon. 1955-ben          Szentendrén rendezett gyűjteményes kiállítást.

  (Jobbra: Táj fákkal)

 Halála után, 1967-ben a szentendrei Ferenczy- múzeumban rendeztek emlékkiállítást műveiből.

         Művészete a táj és az ember egységét tükrözi. Sokféle műfajban és különböző technikával dolgozott, olaj, akvarell, grafika, tollrajzok, linómetszetek, monotípiák: mind a biztos kezű  alkotót dicsérik.

         Méltó, hogy szülővárosában is ismerjük.

 (Alább: Téli táj és Kis tájkép)

 










További cikkek

Katona Mihály építőmester és az 1888-ban újjáépített református templom

2016. Február 1.

A református templom történetének kutatásakor akadt Kovács Rozália helytörténész Katona Mihály (1844-1900) építőmester nevére. Egy leszármazottól kapott információkat oszt meg alábbi írásában.

Az emléktábla napjainkban - 25 éve került a helyére

25 éve avattuk a Petőfi emléktáblát

2016. Március 8.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1991. március 19-én került fel helyére a Petőfi-emléktábla, melynél azóta is minden évben fejet hajtunk március idusán. Kovács Rozália emlékeztet az évfordulóra.

Ki tudja ma már, kik ők az "Egyenruha és uriszabóság" ajtajában!?

Séta a főutcán, emlékek

2016. Január 23.

Fényképészlányok a kirakat előtt, férfiak az úriszabóság ajtajában, a sólerakat eladója vevőkre vár. Kovács Rozália helytörténész egy múltbeli - és mai - főutcai sétára hív.

Nagyvárad a török uralom idején

Törökjárás településünkön - adatok, emlékek

2016. Január 8.

Idén 525 éves a református templom öreg harangja. Ez az egyik ok, amiért Kovács Rozália helytörténész egybegyűjtötte a török időkről fennmaradt mondákat, melyik egyikében (talán ez a legismertebb) a harang is szerepel.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: