Az iparos otthon története 1908- 1945 között

2015. Február 20.

Városunkban az ipartestület 1887. október 14-én alakult meg, az iparosotthon 1908-ban épült. Kovács Rozália helytörténész visszatekintése.

A 25. évfordulón az ipartestület vezetői és más előkelőségek csoportképe

A 25. évfordulón az ipartestület vezetői és más előkelőségek csoportképe

Az ipartestület megalakulásakor már közel 100 iparos élt itt, a legkülönbözőbb mesterségeket folytatva. 1907-ben már újságjuk is van, az Iparosok Lapja, majd később a Közérdek, mindkét kiadvány rövid életű volt.

Az iparosok számának növekedése, a segédek, inasok nagy száma miatt szükségessé vált egy ház, egy hely, ahol ügyeiket intézhették. Az ipartestület ülésein többször felvetődött, hogy egy „Iparos otthon”-ra lenne szükség, amelyben a testület hivatalos helyiségén kívül egy olvasókör és "ifjú szálló" is helyet nyerhetett volna, sőt, az iparos ifjúságnak is helyet adhatott volna - írja Timkó István ipartestületi jegyző az 1912-ben kiadott  „Érmihályfalva iparosságának múltja és jelenje”  című kis könyvében (képünkön a kiadvány fedőlapja), a 42.oldalon. Így folytatja: „A háznak való telket a Mester utcában lévő Ács Sándor-féle telekből vásárolta meg a testület. Az építkezés belekerült összesen 11 ezer koronába, a testületi ház teljes berendezése is belekerült 1000 koronába. Az, hogy a testületi ház felépülhetett nagy érdeme Érmihályfalva áldozatkész közönségének is, akik segítették, ki-ki tehetségéhez képest. (...) Be van rendezve az összes helyiség, úgy, hogy bármely nagyobb város ipartestületének sem volna szégyenére.” (Timkó I. i.m. 44. old.)

Az iparos otthon 1908-ban épült meg. A nagyteremben színielőadásokat, valamint bálokat és egyéb  rendezvényeket lehetett tartani, igen híresek voltak a szüreti és iparos bálok. Itt vetítették Mihályfalván az első  némafilmeket. A vetítővászon előtt cigányzenekar játszott a film jeleneteinek megfelelően vidámabb vagy szomorúbb zenét. A kisebbik teremben biliárdasztalok sorakoztak, sakk és egyéb társasjátékok voltak. A terem mellett bár volt, hideg ételekkel és hűsítőkkel ellátva. Itt töltötték szabadidejüket az ipartestületi tagok kulturált körülmények között. Az épülethez tartozott még egy irodahelyiség és a gondnok lakása - írta Szilágyi István a Bihari Naplóban, 1997-ben.

Az ipartestület 1912-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, elöljárósága elhatározta, hogy megíratja Érmihályfalva iparosságának a múltját, és az ipartestület negyedszázados rövid történetét. Ez a 47 oldalas kiskönyv a Timkó István által írt „Érmihályfalva iparosságának múltja és jelenje”, mely városunkban lett kinyomtatva is, Beck Adolf könyvnyomdájában 1912-ben.

Az ünnepségen csoportkép is készült, melyen a vezetőség tagjai és az akkori előkelőségek is ott vannak az iparos zászló körül. Az erre az alkalomra készült testületi díszzászló ma a városi múzeumban található (képünkön).

Ekkor az ipartestület kötelékébe már 207 iparos tartozott. A segédek száma 118, tanoncoké 134.

 

Az 1934-ben kiadott Érmihályfalvi Évköny ezt írja: az „Iparos otthon helyisége a Mester uccai saját házában. Alakult 1908-ban. Vezetősége azonos az Ipartestületével. – Járási ipartestület Str. Breslelor- Mester ucca. Alakult 1887-ben.A tagok száma 305. Elnök: Johan Mihály, alelnök: Berecz Lajos, jegyző: Kovács Imre ifj., pénztáros: Tompa József, ellenőrök: Grünberg Sándor, Polyák Ferenc, Salamon Ármin.”

Az iparos otthon eseményeit, adatait  nehéz lenne a továbbiakban követni, adatok hiányában. Azt még tudjuk, hogy a háborúban kórházként szolgált  az épület, íme néhány kép ebből időből az Érmellék 2009 Fotóklub albumából. (Legalul az épület egykor és napjainkban.)


 

 







További cikkek

Sebesült szabadságharcost ápoló asszony

Emlékezzünk a szabadságharcra / 1. rész - Érmihályfalvi asszonyok szerepvállalása

2015. Március 8.

Március 15.-re készülve, nőnapon, Kovács Rozália helytörténész stílszerűen az érmihályfalvi nőknek, asszonyoknak az 1848-1849-es szabadságban, illetve az annak leverése utáni időkben vállalt szerepéről, áldozatvállalásáról írt áttekintést a fellelhető dokumentumok alapján.

Az 1725-ben az úrasztalra adományozott ónkanna

Emlékezzünk a szabadságharcra / 2.rész - Gencsy Pál alezredes

2015. Március 15.

A forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából Kovács Rozália helytörténész nemrég a helyi asszonyok szerepvállalásáról írt. Alább Gencsy Pálra emlékezik, akit Kossuth Lajos 1849. május 7-én alezredessé léptetett elő.

A Bernáthok egyik, a múlt század elején készült családfája

Kevésbé ismert családtagok a Bernáth család érmihályfalvi ágából

2015. Február 8.

A bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ágának azokat a tagjait mutatjuk be, akikről eddig keveset beszéltünk. Sőt, Kovács Rozália helytörténész arról is beszámol írása második részében, hogyan keveredett össze két családtag neve.

A város központja és néhány környékbeli utca manapság, légifotón (Fotó: Ovidiu D. Pop)

Utcák nevei régen és ma

2015. Január 18.

Az idők folyamán, a 19. és 20. században egy-egy utcának sok neve volt. Néhány, írásban is fennmaradt listát tár elénk Kovács Rozália helytörténész.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: