Egy grófi esküvő 1855-ből

2017. Március 10.

1855. augusztus 1-én esküdtek örök hűséget egymásnak az érmihályfalvi református templomban ippi és érkeserűi Fráter Béla és gróf Rhédey Júlia. A korabeli történéseket Kovács Rozália helytörténésztől tudjuk meg.

Szalonjelenet: gróf Rhédey Júlia idős korában

Szalonjelenet: gróf Rhédey Júlia idős korában

Bár a jegyespár egyik tagja sem Érmihályfalván született, számtalan rokoni szállal kötődtek a településhez, az egyházi szertartás az itteni református templomban volt.   Özv. Gencsy Pálné Kazinczy Amália, Kazinczy Ferenc unokahúga rendezte az esküvői szertartást, ami után Gencsyné a násznépet villásreggelin látta vendégül.

A vőlegény ippi és érkeserűi Fráter Tamás (1826 - 1865) és Szilágyi Johanna fia,   Fráter Béla (1831 - 1919), a menyasszony  gróf Rhédey Lajos és Cserei Heléna leánya, gróf Rhédey Júlia (1837 - 1924, csatolt fotónkon 1869-ben).

Az egykori leírások szerint: "A lakodalmas menet Érmihályfalváról  nehéz, színes selyemkendőkkel és kokárdákkal díszített  négyes és ötös fogatokon hajtott át Semjénbe. Elől a fiatal pár négyes feketével. Semjén szélén rózsákkal díszített diadalkapu fogadta a menetet s a lakodalmas vigasság másnap reggel nyolc óráig tartott (...) A menyasszonytáncot Radványi István kamarás lejtette. Zenét a régi úri világ közkedvelt muzsikusa, a hírneves Boka Samu szolgáltatta.”

„Násznagyok voltak: Rhédey László Zemplén megyei főjegyző, Kazinczy Ferenc őrnagy. Vőfélyek: Fráter Gyula, Radványi István és Dráveczky Aurél. Nyoszolyóleányok: Szilágyi Vilma, Radvánszky Lujza, Gencsy Irén, Gruden Ilona és Décsy Mária.”

Kilenc gyermekük született Zoltán, Gabriella, Tamás, Emma, Polin, Kata, Béla, Ernő és Loránd, utóbbi a legnagyobb magyar dalköltő (közülük öten alsó képünkön).

Gróf Rhédey Júlia, mint az érsemjéni Fráter kúria nagyasszonya, öregkori alakja így jelenik meg Dizséri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára című könyvében: „Szikár, finom profilú öreg hölgy volt és igen büszke arra, hogy rokonságban volt az angol királyi házzal. Régi főúri nagyasszonyok módjára nagy kertész volt.”

Csősz Irma: Rhédeyek és Fráterek című könyvében  ezt megerősíti. „Fráter Lorándnak az édesanyja volt a környék legidősebb s egyben a legaranyosabb dámája. Idős korában is kellemes, szorgalmas, igényes, nemes hölgy volt.”

 

             Forrásanyag:

Csősz Irma: Rhédeyek és Fráterek 60.old., 31.old.

Kovács Rozália: Nagy családok, fényes idők 76.old. (Técsői Móricz Béla adatai alapján)

Ippi, érkeserűi, bélmezei és rogozi Frater család leszármazási sorrendje , 19.old.

Esketési anyakönyv 1855-ből











További cikkek

A Benedek család

2017. Április 1.

2013. januárjában Egy számla és egy sírkő címmel közöltünk adatokat a Benedek család egyik tagjáról, Benedek Mátyásról. Azóta az egész családról kerültek elő fontos és érdekes adatok, amiket Kovács Rozália helytörténész oszt meg velünk.

Nagy Zoltán költőről, halála évfordulóján

2017. Június 30.

Pár nap múlva lesz 72 éve, hogy az 1884-ben Érmihályfalván született Nagy Zoltán költő meghalt. Hogy miként esett rablógyilkosság áldozatává, az is kiderül Kovács Rozália helytörténész írásából.

Látkép a római katolikus templom tornyából

Régi tűzesetek a korabeli sajtóban

2017. Február 17.

A huszadik század eleji, régi lapokat olvasgatva sok érdekességet találunk városunk eseményeiről, emberekről, dolgaikról. Így akadt Kovács Rozália helytörténész a Nagykároly és vidéke lapban néhány tűzeset hírére.

Sárközy Ferencné , Sárközy Johanna (1825-1900)

2017. Január 25.

A debreceni Déri Múzeumban találtunk olyan fényképeket, melyek városunk régi lakosait ábrázolják. A megtalált képek közül kettő Sárközy Ferencné, született Sárközy Johannát ábrázolja. Ki volt Sárközy Johanna? Kovács Rozália helytörténész adja meg a választ.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: