Egy grófi esküvő 1855-ből

2017. Március 10.

1855. augusztus 1-én esküdtek örök hűséget egymásnak az érmihályfalvi református templomban ippi és érkeserűi Fráter Béla és gróf Rhédey Júlia. A korabeli történéseket Kovács Rozália helytörténésztől tudjuk meg.

Szalonjelenet: gróf Rhédey Júlia idős korában

Szalonjelenet: gróf Rhédey Júlia idős korában

Bár a jegyespár egyik tagja sem Érmihályfalván született, számtalan rokoni szállal kötődtek a településhez, az egyházi szertartás az itteni református templomban volt.   Özv. Gencsy Pálné Kazinczy Amália, Kazinczy Ferenc unokahúga rendezte az esküvői szertartást, ami után Gencsyné a násznépet villásreggelin látta vendégül.

A vőlegény ippi és érkeserűi Fráter Tamás (1826 - 1865) és Szilágyi Johanna fia,   Fráter Béla (1831 - 1919), a menyasszony  gróf Rhédey Lajos és Cserei Heléna leánya, gróf Rhédey Júlia (1837 - 1924, csatolt fotónkon 1869-ben).

Az egykori leírások szerint: "A lakodalmas menet Érmihályfalváról  nehéz, színes selyemkendőkkel és kokárdákkal díszített  négyes és ötös fogatokon hajtott át Semjénbe. Elől a fiatal pár négyes feketével. Semjén szélén rózsákkal díszített diadalkapu fogadta a menetet s a lakodalmas vigasság másnap reggel nyolc óráig tartott (...) A menyasszonytáncot Radványi István kamarás lejtette. Zenét a régi úri világ közkedvelt muzsikusa, a hírneves Boka Samu szolgáltatta.”

„Násznagyok voltak: Rhédey László Zemplén megyei főjegyző, Kazinczy Ferenc őrnagy. Vőfélyek: Fráter Gyula, Radványi István és Dráveczky Aurél. Nyoszolyóleányok: Szilágyi Vilma, Radvánszky Lujza, Gencsy Irén, Gruden Ilona és Décsy Mária.”

Kilenc gyermekük született Zoltán, Gabriella, Tamás, Emma, Polin, Kata, Béla, Ernő és Loránd, utóbbi a legnagyobb magyar dalköltő (közülük öten alsó képünkön).

Gróf Rhédey Júlia, mint az érsemjéni Fráter kúria nagyasszonya, öregkori alakja így jelenik meg Dizséri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára című könyvében: „Szikár, finom profilú öreg hölgy volt és igen büszke arra, hogy rokonságban volt az angol királyi házzal. Régi főúri nagyasszonyok módjára nagy kertész volt.”

Csősz Irma: Rhédeyek és Fráterek című könyvében  ezt megerősíti. „Fráter Lorándnak az édesanyja volt a környék legidősebb s egyben a legaranyosabb dámája. Idős korában is kellemes, szorgalmas, igényes, nemes hölgy volt.”

 

             Forrásanyag:

Csősz Irma: Rhédeyek és Fráterek 60.old., 31.old.

Kovács Rozália: Nagy családok, fényes idők 76.old. (Técsői Móricz Béla adatai alapján)

Ippi, érkeserűi, bélmezei és rogozi Frater család leszármazási sorrendje , 19.old.

Esketési anyakönyv 1855-ből











További cikkek

Látkép a római katolikus templom tornyából

Régi tűzesetek a korabeli sajtóban

2017. Február 17.

A huszadik század eleji, régi lapokat olvasgatva sok érdekességet találunk városunk eseményeiről, emberekről, dolgaikról. Így akadt Kovács Rozália helytörténész a Nagykároly és vidéke lapban néhány tűzeset hírére.

Sárközy Ferencné , Sárközy Johanna (1825-1900)

2017. Január 25.

A debreceni Déri Múzeumban találtunk olyan fényképeket, melyek városunk régi lakosait ábrázolják. A megtalált képek közül kettő Sárközy Ferencné, született Sárközy Johannát ábrázolja. Ki volt Sárközy Johanna? Kovács Rozália helytörténész adja meg a választ.

A családi fotó Érmihályfalván készült 1898 körül

Szathmáry Sándor református lelkipásztor

2016. December 30.

Az érmihályfalvi református egyháznak közel 20 esztendeig, 1894-től 1913-ig volt lelkipásztora Szathmáry Sándor (1855-1915). Alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Fekete Károly portréja* és síremléke a római katolikus temetőben

Fekete Károly festőről, kicsit másképp

2016. November 30.

Fekete Károly (1898. – 1981. december 5.) érmihályfalvi festőművészre emlékezünk, aki 35 évvel ezelőtt halt meg.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: