Eltűnt települések: János-telek és Tárnok

2017. November 24.

Eltűnt települések, melyek nagyon régen Érmihályfalva nagyhatárában állottak: János-telek és Tárnok. Kovács Rozália helytörténész próbálkozik meg az idegenvezetéssel.

János-telek neve ma is él a köztudatban

János-telek neve ma is él a köztudatban

„Az európai szakirodalom mind tágabb teret áldoz a népi emlékezetben, az oklevelekben, a régészet segítségével is nyomozható kora- vagy késő-középkori elpusztult falvak kutatásának" – írja Ferenczi István: Eltűnt falvak nyomában című dolgozatában. "Az alig néhány kunyhóból álló házcsoportok, településcsírák, melyek később sem növekedtek igazi falvakká, hanem szállásokként (praedium) élték életüket, míg a történelem viharai végleg eltüntették tájegységünk történeti földrajzi térképről... Helyüket a mai lakosság többnyire nem ismeri, legföntebb templomrom, dűlőnevek emlékeztetnek rájuk, néhol határrészekhez is köthető adatok vannak.”

Érmihályfalva nagyhatárában több ilyen elpusztult  település is  állott nagyon régen. Az egyik ilyen János-telek a másik Tárnok(telek). 

 2017-ben mit tudunk ezekről?

János-telek (Jánostelek) ma  Érmihályfalva nagyhatárának egy része: a várostól északra terül el a Nagy–Kállói hegy, Disznós rét és Füzék határolta területnek ez az elnevezése. Ezen a részen is átfolyik  a Mohos patak.

János-telek nagyon régen egy kis falu volt.  Nevét valószínű János nevű alapítójáról, első lakójáról, birtokosáról kapta. (Lajos Miklós tanár adata).

1241-ben a tatárok elpusztították, ugyanakkor, amikor városunkat is. Mihályfalva felépült, János-teleknek csak a neve maradt fenn, dr. Andrássy Ernő szerint a Kállai hegy és a Somogyi rét mellett volt. (Ezt a  térkép is igazolja.) Szerinte a település temetőjét kellene megkeresni és feltárni. (Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt 280.old.)

János-telek neve 700 év után is él. A visszaemlékezés szerint: ”A község lakosai a bujdosó kurucoknak a Jánostelkére hordták ki az ennivalót.” (Andrássy E: Hronicon 4.old.)

Lajos Miklós tanár úr is megerősíti ezt: János-telek „erdős terület és valamikor a bujdosó kurucok  ezen a vidéken rejtőzködtek, és itt találtak menedéket a szegénylegények (betyárok) is.”

A kuruckorról és az érmihályfalvi emberek szerepéről a Rákóczi szabadságharcban nem sok adatunk maradt. Azt azonban tudjuk, hogy Gencsy Zsigmond érmihályfalvi nemes Rákóczi fejedelem „mezei hadainak ezredes főkapitánya” volt, és 1706-ban hősi halált halt.  Rákóczi fejedelmi Adománylevelében (1704)  „hazájához való igaz hűségét és szeretetit (...) minden készségeiért és véghez vitt dolgaiért” elismerte, jutalmazta.  

Ma Érmihályfalva helynevei között: János-telek (szántó) a várostól északra. (Emlékül, hogy emlékezz 2016, 119.old.)

Az 1983-ban megjelent  Érmihályfalva helynevei (Gy. Szabó Gyula gyűjtése) – János-telek, a telek jelentése szántásra alkalmas (trágyázott) föld.

Másik rég eltűnt település Tárnok.

Tárnok-ot 1335-ben említik az írásokban. 1342-ben neve Tarnuk, 1352-ben pedig Tharnokteleke a neve. Jakó Zsigmond kutató szerint: ”A Nyírségben feküdt és talán azonos azzal a Tárnokteleke nevű, Mihályfalvához tartozó földdel, melyen 1352-ben a Turul nemzetség tagjai osztoztak.” (Jakó Zsigmond: Bihar megye ..., 364.old.)  Ugyancsak Jakó Zsigmondtól tudjuk, hogy „A Mihályfalva mellett állott Tárnok, mint a neve is mutatja, a királyi tárnokoké (volt).” ( i.m. 57.old. )

Mezősi Károly történész  megírja, hogy „csak középkori forrásokban fordul elő.”

Az 1864-ben kiadott Érmihályfalva mezővárosa helyneveinek magyarázata Nagy Tárnok dűlőnek nevezi  és megjegyzi „elneveztetése ösmeretlen.”

Gy. Szabó Gyula szerint: "Tárnok teleke 1352 után Mihályfalva határába átkerült lakott hely."

Az Emlékül, hogy emlékezz monográfiában megjelent helynevek szerint „Tárnok telke (erdő, rét, kaszáló), 1352 után Mihályfalva határába átkerült lakott hely.” A  térképen helye nincs jelölve. 

      Kovács Rozália










További cikkek

Korabeli dokumentumok, a jobb felsőn a 3 Ferenc aláírásával

Miként maradt abba a vízimalom javítása 1854-ben?

2017. November 3.

Igaz történet a vízimalom javításának elmaradásáról 1854-ből és arról a 3 Ferencről, akik „mint legények fogadtatván fel” dolgoztak ott. Kovács Rozália helytörténész korabeli dokumentumokból ihletődött írása.

 Montázsunkon: Szlávy Gizella menyasszony-korában; a házaspár két első gyerekével; a vőlegénynek küldött levél borítékja; a Szlávy emlékkő a Tótfalun, a kiskápolna előtt; a Szlávy - címer.

"Mindenkor szívesen lesz látva, csak jöjjön"

2017. Október 20.

Az Érkenézben született Szlávy Gizella (1867 – 1897) az érmihályfalvi dr. Fráter Gáspárhoz ment férjhez. A család megőrizte egyik, menyasszonyként jegyesének írt levelét. Kovács Rozália helytörténész ebből is idéz a csupán 30 évet élt Szlávy Gizellára emlékezve.

Taar Ferenc időskori képe és fejfája Bagamérban

Újabb adatok Bagamérból, Taar Ferenc (1900-1949) rektortanító/kántortanítóról / II.

2017. Augusztus 23.

Kovács Rozália helytörténész és Szilágyi Andrea muzeológus Bagamérban járt helytörténeti kutatást végezni. Munkájuk eredményét előbbi mutatja be, írása második része következik.

Újabb adatok Bagamérból, Taar Ferenc (1900-1949) rektortanító/kántortanítóról /I.

2017. Augusztus 11.

Kovács Rozália helytörténész és Szilágyi Andrea muzeológus Bagamérban járt helytörténeti kutatást végezni. Munkájuk eredményét előbbi mutatja be, írása első része következik.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: