Giczei Sándor cipész (1919 – 2003)

2018. November 16.

Egy 1912-es adat, az érmihályfalvi ipartestület kötelékébe tartozó iparosok kimutatása szerint akkoriban összesen 207 iparos volt a településen, ebből cipész 24. Utóbbiak sorát gyarapította majd az 1919-ben született Giczei Sándor, kinek alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

 

A Magyar Néprajzi Lexikon ezt írja a cipészekről: „A cipész cipő készítésével és javításával foglalkozó kisiparos. A korábban általános csizmadia mesterség mellett csak a múlt század első felében kezdett mezővárosokban, majd falvakban a cipészmesterség is megjelenni. Eszközei: szabódeszka, musta (réznehezék), bicskia és dikics (kések), árak, szurkos cérna vagy fonál a varráshoz. A 19. század második felétől napjainkig a cipészmesterség a magyar falusi kisiparosság egyik legjellegzetesebb alakja.”

Egy 1912-es adat, az érmihályfalvi ipartestület kötelékébe tartozó iparosok kimutatása szerint összesen 207 iparos volt, ebből cipész 24.

Giczei Sándor 1919. szeptember 24-én született Érmihályfalván. Iskolába is Érmihályfalván járt. 1930-ból egy osztályképet őriz a család, melyre felül ráírták: „Az érmihályfalvi református iskola 4  5 osztály 930 évi évzáró vizsgáról”. Az első sorban jelzett diák Giczei Sándor. A tanitó nevét sajnos nem tudjuk.

Édesapja mesterségét folytatta, az 1943-ban kapott Mesterlevél szerint: ifj. Giczei Sándor cipészsegéd úrnak (…) érmihályfalvi lakos, a Nagykárolyban működő mestervizsgáló bizottság előtt 1943. évi november hó 14. napján sikerrel letett vizsgálata alapján cipész mesternek nyilvánítjuk (…) ebben az iparban iparjogosítványt kaphat.

Mint cipész előbb édesapja műhelyében dolgozott, majd önállóan , az iparengedélyek megszüntetése után a Viata Noua szövetkezet műhelyében nyugdíjazásáig.

Az iparos társdalom jelentős tagja volt, a település minden kulturális rendezvénye érdekelte, részt is vett benne, sok sportrendezvény szervezője, előmozdítója is volt . Szülővárosa történelmét ismerte és szivesen ismertette másokkal is. A városnak igen tisztelt polgára volt.

Emlékezünk rá, számon tartjuk a 20 század iparosai között.

                 Kovács Rozália










További cikkek

A Taar szülők és a két gyermek, Ferenc és öccse (1930); Taar Ferenc Bagamérban, Ruszoly Barna helytörténésszel; Ifj. Taar  Ferenc

Ifj. Taar Ferenc író, rendező, színházigazgató, tanár

2018. November 23.

Ifj. Taar Ferenc 1924. november 21-én született Érmihályfalván, Taar Ferenc kántortanító és Román Ilona gyermekeként. (Elhunyt 2014-ben.) Az író, rendező, színházigazgató, tanár alakját Kovács Rozália helytörténész idézi meg.

(Illusztráció)

„Egy kisleány története” az I. világháborúból

2018. November 2.

Nyéki Sándor érmihályfalvi lakost 1914. november 26-án sorozták be katonának. Fogságba esett, a rabság helyszíne Centó városa, ahol Kiskönyvébe írja le az eseményeket, történeteket, visszaemlékezéseit a családra, a hazai tájra. Ezek közül egyet Kovács Rozália helytörténész oszt meg velünk.

Bernáth Kálmán (1885),  felesége, Komáromy Jozefa és lányuk Bernáth Etelka (1882)

Bernáthfalvi Bernáth Kálmán és családja

2018. Október 26.

A bernáthfalvi Bernáth család egyik tagját, Bernáth Kálmánt mutatja be most előkerült fényképek, adatok felhasználásával Kovács Rozália helytörténész.

Az 1973-ban állított szökőkút rövid története

2018. Október 19.

Egy régi újságcikk őrzi az egykori szökőkút emlékét.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: