Katona Mihály építőmester és az 1888-ban újjáépített református templom

2016. Február 1.

A református templom történetének kutatásakor akadt Kovács Rozália helytörténész Katona Mihály (1844-1900) építőmester nevére. Egy leszármazottól kapott információkat oszt meg alábbi írásában.

 

 A leírások szerint: „1887-ben a régi templomot alapjáig lebontották, egy méterrel a templom alapját lejjebb ásták, s a régi templom tégláiból teljesen új templomot építettek. A munkálat 160.000 téglába, a régi templomból kikerült anyagkészleten, a rengeteg önkéntes és fuvaros munkán kívül több mint 15.000 forintba került. A templom munkálatai 1888 őszén lettek befejezve és azt követően nagy ünnepséggel adták át hivatásának. Az építőmester Katona Mihály szegedi mester volt. Az új templom építése Szőke János prédikátorsága valamint Szabó János  és Sághi Lajos kurátorsága idején történt” – jegyezte le ezeket az adatokat Mihályi Zoltán lelkipásztor 1978-ban írt rövid templomtörténetében.

Katona Mihály szegedi építőmester a templomépítés idején Érmihályfalván lakott, de hogy hol, arra nincs adatunk. Élete folyamán máshol is jelentős munkái voltak, például a Debreceni Egyetem felépítése is nevéhez fűződik.

A  fényképen egy festmény van, látszik  rajta a mester neve és a háttérben a templom (lásd fenti nagy képünket). A fénykép hátára ez van írva: „Édes Atyám az általa terv. és épített Ér-mihály falvai ev. ref. templommal 1898.”

 A családjáról ezt tudtuk meg:  édesapja Katona Ferenc szegedi földműves volt, édesanyja született Fodor Katalin, háztartásbeli szintén Szegeden élt. Katona Mihály is Szegeden született, halálakor 1900-ban mint idevaló lakost említik. Felesége született Bodnár Juliánna (képünkön). Két gyermekük ifjabb Katona Mihály és Katona Ferenc szintén építőmesterek voltak.

Katona Mihályról a Timkó István az érmihályfalvi iparosságról írt kiskönyvében (20.oldal) is  olvashatunk. Ezt írja: „ Az 1896 évi eseményei közül  meg kell említeni, hogy az ipartestület kapott 20 forintot az Iparkamara útján abból a célból, hogy két iparos segéd felmehessen az ezredéves kiállítás tanulmányozására. A testület a 20 forintot Katona Mihály kőműves és Csókási Károly csizmadia segédnek adta, mivel e két ifjú részt vett a kiállításon, mint kiállító. Katona Mihály szakrajzokkal. A kiállítás zsűrije Katona Mihályt 2 drb. arannyal és oklevéllel jutalmazta meg.” Az oklevelet a család mai is nagy becsben tartja, őrzi (lásd alább).

Ugyancsak a család egyik ma élő tagjaitól tudtuk meg halálának körülményét, mely szerint egy kocsibaleset következtében megsérült, eltört több bordája és rövidesen tüdőgyulladásban halt meg.

Halála az érmihályfalvi Halottak anyakönyvébe be van jegyezve 1900. november 4-én a 152.szám alatt (legalsó képünk). „Katona Ferenc építőmester bejelentette a következő halálesetet: Katona Mihály vallása római katolikus foglalkozása építő mester lakóhelye Érmihályfalva, születéshelye Szeged  életkora 56 ötvenhat éves. A halál helye Érmihályfalva, ideje 1900 évi november 3 harmadik napjának délelőtt  9 kilencz órája, oka Melhártyalob. Megjegyzés: Bejelentő kijelentette, hogy az elhalt az ő atyja volt.”











További cikkek

Az emléktábla napjainkban - 25 éve került a helyére

25 éve avattuk a Petőfi emléktáblát

2016. Március 8.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1991. március 19-én került fel helyére a Petőfi-emléktábla, melynél azóta is minden évben fejet hajtunk március idusán. Kovács Rozália emlékeztet az évfordulóra.

A Piski-i csata 1849. február 9-én (Theodore Breidwieser festménye)

Második hadijelentés a szabadságharc idejéből

2016. Március 15.

Tavaly októberben adtuk közre Gencsy Pál őrnagy egy '48-as hadijelentését. Alább egy újabb olvasható a hadi helyzet állásáról 1848-1849 telén. Kovács Rozália helytörténész gyűjtése.

Apáti Abkarovics Béla: Szentendrei templomtorony

Apáti Abkarovics Béla, az Érmihályfalván született festő

2016. Január 29.

A Nagybányai Festőiskola e jeles képviselője településünkön született, felnőttként Budapesten élt, majd Kárpátalján is festett, 1930 után pedig végleg Szentendrén telepedett le. Kovács Rozália helytörténész írása.

Ki tudja ma már, kik ők az "Egyenruha és uriszabóság" ajtajában!?

Séta a főutcán, emlékek

2016. Január 23.

Fényképészlányok a kirakat előtt, férfiak az úriszabóság ajtajában, a sólerakat eladója vevőkre vár. Kovács Rozália helytörténész egy múltbeli - és mai - főutcai sétára hív.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: