"Lovass Sándor csinos úrilaka"

2013. Február 26.

A napokban kivágták a fákat az egykori Lovass kúria elől, így "előbukkant" a takarásból az épület. Kovács Rozália helytörténész sorai ennek apropójából születtek.

A Lovass és a Fráter család tagjai Lovass Károly háza előtt, 1900-ban

A Lovass és a Fráter család tagjai Lovass Károly háza előtt, 1900-ban


A napokban kivágták a fákat a Márton Áron utca elején, így "előbújt" a takarásból az egykori Lovass kúria, mely évtizedekig volt a Termelőszövetkezet székháza, majd a Rendőrség, illetve a Lakossági nyilvántartó központja.

Az újra teljességében látható épület ihlette Kovács Rozália helytörténész alábbi sorait.



Ez a régi kép Borovszky Samu: Bihar vármegye és Nagyvárad című, 1901-ben kiadott könyvéből való. A kép felírata: Lovass Sándor úrilaka.

         (alább az épület napjainkban)

Az említett könyv Érmihályfalváról írott részben ezt írja: „Lovass Sándornak és Károlynak van itt nagyobb bírtoka és csinos úrilaka (...), a Lovass Sándoré 1894-ben épült.”

A család 1840 után költözött városunkba.  I.Lovass Dániel (1813-1878) és felesége Hercegh Lidia (1822-1900).

Gyermekeik közül Sándor (1851-1918), felesége Kollár Terézia (1861-1918), és I. Károly (1844-1917), felesége Pásztor Erzsébet (1848-1912), a legismertebbek, akik bizonyítottan városunkban laktak. Az ő fiúk II.Lovass Dániel, aki az 1925-ben öntött, a református templom tornyában lévő úgynevezett ”Dani harang” keresztapja volt, és sok pénzt adományozott az egyháznak. Gyermekeik Sándor (1910-1929), II.Károly (1906-1961), III.Dániel (1919-1992), és Teréz (1917-1994).

A csoportkép, melyen a Lovass és Fráter család tagjai szerepelnek, Lovass Károly háza előtt készült 1900-ban.

A Lovass család címere

   

(Fotók: Érmellék 2009 Fotóklub archívuma, Rencz Csaba)







További cikkek

A kiállításon is bemutatott Ketzely-terítő

Monda és valóság: Ketzely Krisztina bánata

2013. Március 18.

1996-ban volt egy egyháztörténeti kiállítás, ahol a régi úrasztali terítők/kendők is bemutatásra kerültek. Akkor mondta el az akkor 70 éves Zoltai Erzsike néni ezt a történetet, az egyik terítőről. Kovács Rozália helytörténész írása.

Vida József sírköve

"...a népnevelés iránt gonddal viseltetik"

2013. Április 1.

Vida József (1814 - 1884) református oktató korabeli tudósításából egyebek mellett azt is megtudjuk, hány lakosa volt annak idején Érmihályfalvának. Kovács Rozália helytörténész írása.

Szathmáry Dániel sírköve

„Maradunk drága nagy jó urunk igaz vér szerint való atyafiai”

2013. Február 17.

A nemes Szathmáry család neve, Bihar megye nemes családjainak összeírásakor 1764-ben már megtalálható. Több mint tíz sírkövön találkozunk a  nemes Szathmáry  család tagjainak nevével a temetőben - derül ki Kovács Rozália újabb helytörténeti írásából.

Nem XVI. századi, de egy régi érmihályfalvai látkép (fotó: Érmellék 2009 Fotóklub gyűjteménye)

Kik voltak Érmihályfalva lakosai a XVI. században?

2013. Február 7.

Kik voltak Érmihályfalva, illetve - ahogyan akkoriban mondták - Nagy-Mihály lakosai a XVI. században? A korabeli török adminisztráció adatai alapján kiderül Kovács Rozália helytörténész kutatásának eredményéből.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: