Mondák egy régi harangról

2016. Október 7.

Kovács Rozália helytörténész a BÉKE napokban tartott érmihályfalvi összejövetelén olvasta fel alább olvasható, az 525 éves harangról szóló írását.

 

A Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesület (BÉKE) október elsején tartotta érmihályfalvi bemutatkozó összejövetelét (részletek ide kattintva). Ennek egyik napirendi pontja volt a BÉKE honismerettel foglalkozó tagjainak bemutatkozása. Ennek során olvasta fel Kovács Rozália alább található írását.

                      Mondák egy régi harangról: az érmihályfalvi 525 éves harang

A mai Érmihályfalva, régi nevein Michal, Nogmichal, Nagymihályfalva, Mihályfalva történetét  az 1270-es évektől ismerjük. Dokumentumok  vannak arról,   amikor Onnus asszony, Turul comes özvegye a Mihály nevű praediumot unokájának adja.

A praedium vagyis puszta elnevezés dacára a falu már állott, bár a tatárjárás alatt elnéptelenedett. A század végén, már mint egyházas hely ismert, valamilyen kis temploma is volt, azon a helyen, ahol ma a református templom áll. 1280-ban egy Péter nevű papot említenek. Később két papot is ismerünk Pált és Miklóst, és Szent György tiszteletére szentelt, gazdagon ellátott templomot.

     1491-ből van egy, ma is szolgáló 8 mázsás harangunk, mely a magyarlakta területek egyik legrégibb harangja.

     Erről a harangról Bunyitay Vincze  leírása a legteljesebb és legpontosabb 1885-ből, aki a  harang latin feliratát is magyarázza, mely szerint:  a felirat a négy evangélista  nevével kezdődik, utána jön a lelkész neve Veres Mátyás, aki a negyedik ismert  lelkésze  Mihályfalvának a középkorból. Következik a templom védőszentjének,  Szent Györgynek neve, utolsó helyen pedig  a harangöntő neve áll, Imre, aki váradi volt.

    A harang  latin nyelvű felirata: Lucas, Marcus, Matheus, Johannes Tempore Mathiae Veres ministri huius Ecclesiae.

    Regnante rege Ladislao coronationis eius anno secundo, viledicet 1491, hoc opus factum est ad laudem Dei et beati Georgii martyris per manus Emerici de Waradino.

 

Bunyitay Vincze a harang leírását agy fejezi be: „E harang híven osztozik Mihályfalva lakosainak örömében, bújában, s a jámbor lakosok ma is oly szívesen hallgatnak szavára, mint atyáik, kiket még búzaszentelőre, feltámadásra vagy éjféli misére hívogatott.”

   Ehhez a most 525 éves haranghoz több monda is fűződik.

   Hogy mi a monda, erről az 1891-ben kiadott tankönyvben, melynek címe: Költészettan és irodalomismertető, ezt írják: „A monda hagyományilag fennmaradt csodálatos tartalmú elbeszélés, mely bizonyos helyhez, vagy történeti személyhez fűződik. A monda a költészet legrégebbi formája, alkotó elemei: a történeti és csodás.”

         A harangmondák, röviden:

1. „A török portyázott a lápos vidéken. Dőlt a templomtorony, harangja legurult az Ér mocsarába…egyszer meglepte egy friss nyári zápor…iszapfogságából szabadult a nyelve, s mint egy égi jelre megkondult a harang.”(Szilágyi Ferenc verse, részlet)

2.  Sok száz évvel ezelőtt, amikor a török pusztította az országot, tőlünk és a környező falvakból több mint 400 embert hurcoltak el, sokat megöltek. Nem kímélték a templomot se, felgyújtották. A templom és tornya hatalmas lánggal égett, míg végre ledőlt. A harang nem olvadt meg, hanem lehengeredett a domb

alján folyó Móka patakba, itt rejtőzködött évekig. Egyszer egy sötét őszi éjszakán , a lápokon, erdőkben bujdosó nép harangzúgást hallott. Az ősi harang szólt hívogatóan a Móka patakból, szavából megértették, hogy már nincs itt az ellenség, mindenki előbújhatott rejtekéből. (Beszéli a világ, történeti mondák, 174.old.)

3.  A tatárjárás idején a lakosság elmenekült a mocsári tölgyesek és nádasok rengetegébe.  A harangot elrejtették a Móka patak medrébe. Mikor elmentek a tatárok, előhozták a harangot és az éjszakák csendjében kongatták. (Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt, 90.old.)

4.  Amikor török és tatár hordák még kényük-kedvük szerint kalandoztak az országban, egy rabló csapat megrohanta településünket is. A templomot is felgyújtották. A fából épült templomtorony is elégett, a harang legurult a homokdombról, meg sem állt addig a nádasig, mely akkor a Móka patakot övezte. Néhány nap múlva, miután a portyázó pogányok eltakarodtak, a nádasba menekülő lakosok meghallották a harang szavát. A pap, aki előmerészkedett, a nádas szélén megtalálta a puha homokban épen maradt harangot. Kifordította a homokból és elkezdte kongatni, így adta hírül, hogy eltakarodtak a rabló törökök. (Duka János: Elsüllyedt kincs, 28.old.)

5. „A törökök felgyújtották a templomot, melynek harangja a  Móka-patakba zuhant. Egyszer aztán, talán valamilyen csoda folytán, a harang megkondult, mire a nádasban rejtőzködő emberek  előjöttek és hamarosan újjáépítették a templomot.  A másik változat szerint szintén felégették a törökök a templomot a településsel együtt, s az 1491-ben Nagyváradon készült harangot magukkal akarták volna vinni, ám az valahogy a Mókába gurult. Csak a később visszatérő lakosok emelték ki újra, s azóta is a templom középső harangjaként szolgálja a híveket.” (Lajos Miklós, Érmihályfalvi Figyelő 1997, 6.szám.)

             Kovács Rozália










További cikkek

Az ősök nyomát kutatva

2016. Október 14.

A nemes Lovass család ma Ausztráliában élő egyik tagja látogatott el szeptemberben városunkba. Ő Lovass Ferenc, I. Lovass Dániel ükunokája, kísérője Kovács Rozália helytörténész volt.

A sírjel, illetve csak gazos, hűlt helye...

Egy eltűnt sírjel nyomában

2016. Október 21.

A Nagy Imre lelkésznek állított sírjel éppen idén 100 esztendős... lett volna, ha nemrégiben el nem tűnik. Hiányát Kovács Rozália helytörténész fedezte fel.

A Bernáth kúria Hosszúpályiban 1890 körül, illetve manapság

Bernáthfalvi Bernáth Lajos

2016. Augusztus 19.

Bernáth Lajos ugyan Érmihályfalván született, de élete, családja Hosszúpályihoz kötötte, ami szintén a Bernáthok birtoka volt. Kovács Rozália helytörténésztől tudunk meg többet az érmihályfalvi Bernáth család egyik jelentős tagjáról.

A sírkő ma a kőtárban van

Ürögi Sándor kántortanító

2016. Július 29.

Ürögi Sándor kántortanítót városunk neves kántorai között tartják számon a feljegyzések. Alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: