Régi tűzesetek a korabeli sajtóban

2017. Február 17.

A huszadik század eleji, régi lapokat olvasgatva sok érdekességet találunk városunk eseményeiről, emberekről, dolgaikról. Így akadt Kovács Rozália helytörténész a Nagykároly és vidéke lapban néhány tűzeset hírére.

Látkép a római katolikus templom tornyából

Látkép a római katolikus templom tornyából

       „Gyújtogatások Érmihályfalván. Az utóbbi napokban napirenden vannak a tüzek a községben. Különösen az úgynevezett Kopasz-utcán. A héten minden nap volt tűz és minden esetben a gazdák takarmánya lett a tűz áldozata. A tüzek gyújtogatásból eredtek. A gyújtogatással egy elzüllött szíjgyártót gyanúsítanak, akinek kézre kerítése iránt a csendőrség megtette az intézkedéseket.” (1915. 04. 5.)

      „Gyújtogatással gyanúsított iparos. A múlt héten nem volt nap Érmihályfalván, hogy a harangok félreverése tüzet ne jelzett volna. A mindennapos tűz gyújtogatásból eredt,  a csendőrök el is fogták a gyanúsítottat, de nem tudnak vele semmire se menni, tagad rendületlenül. Az ilyesmiben van is már egy kis jártassága, mivel nem először van csendőrkézen.” (1913. 04. 12.)

    „Tüzek.  Folyó hó 27-én  leégett Sziki Imre és Héder Zsigmond érmihályfalvi lakosok háza...” (1913. 05. 31.)        

A   harangokat később is sokszor félreverték, jelezve, hogy  tűz van a településen. A református templom tornyában ilyenkor az ablakba zászlót tűztek ki, az mutatta az irányt, hogy a város melyik részében van a baj.

        Adatközlőnk, K. J. a következő két tűzesetről  mesélt:  „Az 1930-as években erőltették a lakások, házak kötelező biztosítását, de elég szegénységes világ volt, nem igen akaródzott megkötni a biztosítást.  Ekkor még a házak szalmatetősek (zsúpfedél) voltak általában. Ebben az időben gyúlt fel és égett le az egész Kopasz-utca. (Innen kapta nevét is.)  A forró nyárban valakik több ház tetejére literes üvegek törött vastag alját hajították fel, az a napsugarakat összefókuszálta, ez tüzet okozott. Nem kellet csóva, felgyúlt magától. Nem volt tettes, pillanatok alatt tüzet fogtak a tetők, s terjedt a tűz.”

       „1936-ban leégett  Koch Géza üzlete (alább),  nagy ház volt,  nemcsak az üzlet volt ott, de ott is laktak.”

       "A Gizella-gőzmalom (alsó képünk) 1936-ban leégett. Olyan nagy tűz volt, hogy bár negyedik szomszéd voltunk, a mi udvarunkban is locsolták a kocsiszíneket, szalmakazlat” – emlékezett vissza Ottományiné, dr.Andrássy Kata 2005-ben.










További cikkek

Szalonjelenet: gróf Rhédey Júlia idős korában

Egy grófi esküvő 1855-ből

2017. Március 10.

1855. augusztus 1-én esküdtek örök hűséget egymásnak az érmihályfalvi református templomban ippi és érkeserűi Fráter Béla és gróf Rhédey Júlia. A korabeli történéseket Kovács Rozália helytörténésztől tudjuk meg.

Sárközy Ferencné , Sárközy Johanna (1825-1900)

2017. Január 25.

A debreceni Déri Múzeumban találtunk olyan fényképeket, melyek városunk régi lakosait ábrázolják. A megtalált képek közül kettő Sárközy Ferencné, született Sárközy Johannát ábrázolja. Ki volt Sárközy Johanna? Kovács Rozália helytörténész adja meg a választ.

A családi fotó Érmihályfalván készült 1898 körül

Szathmáry Sándor református lelkipásztor

2016. December 30.

Az érmihályfalvi református egyháznak közel 20 esztendeig, 1894-től 1913-ig volt lelkipásztora Szathmáry Sándor (1855-1915). Alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Fekete Károly portréja* és síremléke a római katolikus temetőben

Fekete Károly festőről, kicsit másképp

2016. November 30.

Fekete Károly (1898. – 1981. december 5.) érmihályfalvi festőművészre emlékezünk, aki 35 évvel ezelőtt halt meg.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: