
„Gyújtogatások Érmihályfalván. Az utóbbi napokban napirenden vannak a tüzek a községben. Különösen az úgynevezett Kopasz-utcán. A héten minden nap volt tűz és minden esetben a gazdák takarmánya lett a tűz áldozata. A tüzek gyújtogatásból eredtek. A gyújtogatással egy elzüllött szíjgyártót gyanúsítanak, akinek kézre kerítése iránt a csendőrség megtette az intézkedéseket.” (1915. 04. 5.)
„Gyújtogatással gyanúsított iparos. A múlt héten nem volt nap Érmihályfalván, hogy a harangok félreverése tüzet ne jelzett volna. A mindennapos tűz gyújtogatásból eredt, a csendőrök el is fogták a gyanúsítottat, de nem tudnak vele semmire se menni, tagad rendületlenül. Az ilyesmiben van is már egy kis jártassága, mivel nem először van csendőrkézen.” (1913. 04. 12.)

„Tüzek. Folyó hó 27-én leégett Sziki Imre és Héder Zsigmond érmihályfalvi lakosok háza…” (1913. 05. 31.)
A harangokat később is sokszor félreverték, jelezve, hogy tűz van a településen. A református templom tornyában ilyenkor az ablakba zászlót tűztek ki, az mutatta az irányt, hogy a város melyik részében van a baj.
Adatközlőnk, K. J. a következő két tűzesetről mesélt: „Az 1930-as években erőltették a lakások, házak kötelező biztosítását, de elég szegénységes világ volt, nem igen akaródzott megkötni a biztosítást. Ekkor még a házak szalmatetősek (zsúpfedél) voltak általában. Ebben az időben gyúlt fel és égett le az egész Kopasz-utca. (Innen kapta nevét is.) A forró nyárban valakik több ház tetejére literes üvegek törött vastag alját hajították fel, az a napsugarakat összefókuszálta, ez tüzet okozott. Nem kellet csóva, felgyúlt magától. Nem volt tettes, pillanatok alatt tüzet fogtak a tetők, s terjedt a tűz.”
„1936-ban leégett Koch Géza üzlete (alább), nagy ház volt, nemcsak az üzlet volt ott, de ott is laktak.”
“A Gizella-gőzmalom (alsó képünk) 1936-ban leégett. Olyan nagy tűz volt, hogy bár negyedik szomszéd voltunk, a mi udvarunkban is locsolták a kocsiszíneket, szalmakazlat” – emlékezett vissza Ottományiné, dr.Andrássy Kata 2005-ben.

