Történetek Dobos Gáborról - III. rész

2015. Június 20.

A XIX. században országosan ismert betyár, Dobos Gáborról gyűjtött történetek, nóták harmadik - befejező - részét adja közre Kovács Rozália helytörténész. Ebből azt is megtudjuk, hogy börtönből való szabadulása után miért nem folytatta "mesterségét" a betyár.

Illusztráció - Munkácsy Mihály: Búsuló betyár

Illusztráció - Munkácsy Mihály: Búsuló betyár

 Országosan ismert betyár volt a XIX. században Dobos Gábor, az Érmellék híres betyárja, kit sárréti betyárnak is neveznek. 1836-ban született Diószegen, életéről hiteles adatok nem maradtak fenn, csak amit a róla szóló történetek, dalok, balladák mondanak el nekünk. Halálának helye és ideje is ismeretlen.
Életéből, tetteiről számtalan dal, ballada, igaz vagy csak annak vélt történet maradt fenn. Ezekből válogattunk:
 
„Bihar megye vezetősíge elhatározta, hogy ezt a híres betyárt kézre kerítteti. Kihirdette hát a megye minden falujában, hogy aki Dobos Gábort kézre keríti vagy a hatóságot nyomra vezeti, annak háromszáz forint üti a markát. Plakátokat is nyomtattak ugyanilyen tartalommal. Egy ilyen plakát vót kifüggesztve Érmihályfalván a Minori vendíglőben, mely legelső vót a maga idejében… Egyik nap mint afféle átutazó úriember, végiglovagolt az akkor járási központ főutcáján és betért a vendíglőbe.
- Mit lehet itt enni? - kérdezte foghegyrül.
- Csirkesültet, tejfeles csirkét…sorolta fel az étkeket hajlongva a vendíglős.
- Hozzon abbul, ami a legfinomabb, no meg egy kupa jó bort is melléje, mert veszettül szomjas vagyok! – parancsolta a betyár.
Nagy nyugalommal megette a finom ebédet, megitta a bort majd újra kért egy kupával.
- Jó hideg legyen ám, lehetőleg a pincébül hozza kelmed!
Amíg a vendéglős lement a pincébe a bor után, Dobos Gábor egy aranyat tett a tányér alá, melléje meg egy cédulát, amelyre ráírta: Itt járt Dobos Gábor! – aztán kilépve a vendíglőből, felpattant kesely lábú lovára és mint a szélvész úgy elvágtatott.”
                    (Duka János: Elsüllyedt kincs, érmihályfalvi gyűjtés 1972-ből)
 
„A Nincsen Sára Érmihályfalva egyik határrészének elnevezése, a Csiri taggal szemben, a Bernáth tag mellett. 1994-ben itt még állt két nyárfa, s az öregek úgy emlékeztek, valamikor épület is volt itt, egy csárda, pincével, két kijárattal, amilyen egy csárda lehetett a maga idejében.
Az egyik betyár Sára nevű lovát innen lopták el. Amikor a mulatozásból kijött, a lovat sehol se találta, bánatosan mondta: - Nincsen Sára!”
               (Érmihályfalvi gyűjtés 1994-ből)
 
„A Dinnyés völgy arról nevezetes, hogy Dobos Gábor a dinnyésvölgyi kútnál elásta a pénzét a földbe és majd egy év múlva jött vissza érte.”
                 (Bihardiószeg 1980)
 
„1875 elején rögtönítélő bíróság volt felállítva. Dobos Gábort nemsokára el is fogta Sütő Imre és Farkas István, kik közül az elsőt 500, a másodikat 200 forint jutalomba részesítette a belügyminiszter”
                (Osváth P: Sárréti járás leírása, internet)
 
„Dobos Gábor miután kiszabadult a börtönből felkereste a Réz hegység aljában levő csárdát. A csárda pincéjének a háta mögött volt két nagy fa. A fa tövét felásta, de az általa elásott kincset nem találta meg.”
                 (Bályok, 1981)
 
„A Sírmezőn taksás házak voltak. Az egyik ház végénél volt egy kút. Dobos Gábor egy alkalommal ide ásta el a rablott pénzt. Minden évben egyszer láng csap fel a kútból, amire az öregek azt mondogatták, megátkozták a betyárt, tisztul a rablott pénz.”
                 (Bályok, 1981)
 
„ Mészáros János dédapja, (Bihar megye), egyedül neki sikerült úgy megvasalnia Dobos Gábort, hogy az nem tudott megszökni a béklyóból. Ez azért érdekes, mert Dobosnak olyan kézfelépítése volt, hogy a bilincsből ki tudta szabadítani magát. Mészáros János olyan eszközt készíttetett, amiben a betyárt kényelmesen mozgathatta a kezét.”
                   (Biharország 2013.VIII.12)
 
„Dobos Gábor, a híres betyár, amikor utoljára hosszú évek után kiszabadult a börtönből, ezt mondta: Még mindig folytatnám a régi mesterségemet, ha a világot nem pókhálózták volna így be.
Vagyis akkor már telefon volt, és könnyen szállt a hír. A betyár nem tudott elbújni, elmenekülni. A zsandárok könnyen megtudták merre jár, a telefonnal gyorsan bejárta a környéket a hír, gyorsabban, mint ahogy ő a lovával vagy gyalogosan el tudott vóna inalni.”
                           (Örvénd 1981, Csokaly 1980)






További cikkek

Korabeli kovácsműhely (illusztráció)

Emlékek, adatok Bilkai György kovácsmesterről

2015. Június 28.

Az 1900-as évek egyik jelentős kovácsmestere volt településünkön Bilkai György, kinek emlékét Balázs József Attila (egykori szomszédja) segítségével és a ránk maradt kevés adat alapján eleveníti fel Kovács Rozália helytörténész.

Weith László egyik festménye: Falusi táj dombokkal (olaj)

Emlékezés Weith László festő-grafikusra

2015. Szeptember 8.

Érmihályfalván született, majd Nagybányán telepedett le és ott élt haláláig Weith László festő, grafikus. A nagybányai festőiskola névsorában szereplő művészre Kovács Rozália helytörténész emlékezik.

Illusztráció - Úrlaky János: Menekülő betyárok

Történetek Dobos Gábor betyárról - II. rész

2015. Május 31.

A XIX. században országosan ismert betyárról, Dobos Gáborról gyűjtött történetek, nóták második részét adja közre alább Kovács Rozália helytörténész.

Illusztráció: Betyárok egy csárdában (kép: hungaricumshop.com)

Történetek Dobos Gábor betyárról - I. rész

2015. Május 24.

Országosan ismert volt a XIX. században Dobos Gábor, az Érmellék híres betyárja, kit sárréti betyárnak is neveznek. A róla szóló történeteket, nótákat Kovács Rozália helytörténész gyűjtötte egybe - e gyűjtemény első része olvasható az alábbiakban.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: