"...kimerültek e nagy hosszú harcba"

2014. Október 3.

Kovács Rozália helytörténész két, az első világháborúban harcolt katonára emlékezik alább. A háborúban, hadifogságban szenvedtek adatait továbbra is gyűjti.

Tóth Zsigmond tanitó és Sass Kálmán lelkész egy régi konfirmációs képen, az iskola előtt

Tóth Zsigmond tanitó és Sass Kálmán lelkész egy régi konfirmációs képen, az iskola előtt

Az I. világháborúban hősiesen harcolt katonáink emlékezete, akik hosszú hadifogságot is szenvedtek.

    „Akárhová sodort a sors,

     Helyünk mindenütt megálljuk,

     S világ minden népe felé

     Árva két karunk kitárjuk.”

                    (Szentimrei Jenő: Magyarország a népek háborújában)

   1914-1918 között az I. világháborúban Érmihályfalváról nagyon sok katona vett részt a harcokban. Sokan szenvedtek közülük hosszabb, rövidebb hadifogságot is.            

Adataink vannak, hogy László Iván 1914-1918 között, Zathureczky Gedeon 1916-1918, Czeglédi Károly 1914-1918, Orosz Sándor 1918-1919, Somogyi Sándor 1916-1918, B. Szél János 1916-1918, Nyéki Sándor 1914-1918, Sorbán András 1914-1921, Tóth Zsigmond 1914-1922. között volt hadifogságban.

A hadifogságban  és  a háborúban szenvedett apáink, nagyapáink, dédapáink neveit, adatait továbbra is gyűjtjük, kérjük bárkinek vannak adatai, emlékei  az I. világháborúról közölje.

Tóth Zsigmond igazgató- tanító 1885-ben született, és 1930-tól volt tanító településünkön haláláig. Sírja a református temetőben van. Életéről részletesen a 2010-ben megjelent Érmihályfalvi Figyelőben írt Szuhányi Sándor tanár úr. Az 1937-ben megjelent Bihar megye kultúrtörténetében, a 628. oldalon szintén olvashatunk róla. Innen idézem hadifogsága rövid történetét:

 „1914-ben a 12. gyalogezredhez vonult be, ennek kötelékében Przemyslbe került, melynek egyik ostroma alkalmával egy kirohanásnál még azon év decemberében orosz hadifogságba esett. Tomszkba, majd Krasznojarkszba vitték. Itt a fogolytáborban analfabéta kurzusokat szervezett, és néhány lelkes tanítóval megalakította a hadifogoly tanítók egyesületét. Az egyesületnek ő lett az elnöke. Azonkívül a legénységi tiszti lágereknek lévitája volt. Megszervezte a hadifoglyok könyvtárát, mely 1200 kötet tiszti és 1600 kötet legénységi könyvből állott. A hadifogságból 1922 január havában került haza.”

Képünkön Tóth Zsigmond igazgató-tanító színjátszók között Érmihályfalván:

 









Több mint 8 évet volt még hadifogságban Sorbán András, városunkban élt kereskedő.

Sorbán András őrvezető, kereskedő hadifogságáról a Barangolás múltban és jelenben című könyv 232. oldalán ezt olvassuk: „1888-ban született városunkban.

Tényleges katonai szolgálatra 1909-ben vonult be a 39. gyalogezredhez. 1912-ben szerelt le Bécsben, majd 1912 végén újra bevonult.

A világháború kitörése után ezredével az orosz harctérre ment. Kirov, Dobronin melletti ütközetben hősiesen harcolt.  1914  december elején az Erdős-Kárpátokban orosz hadifogságba esett. 

A fogságból 1921 januárban jött haza.”

Alábbi képünkön Sorbán András a katona cimborákkal Szibériában:

 

„Csendes most a falu tudom odahaza, nem hangzik a zene, hogy is hallatszana, férfiaknak java harcol messze földön. Otthon meg siralom, gyász üti tanyáját, mindenki siratja hozzátartozóját. Ne sírjatok otthon asszonyok, gyermekek, ne félj nem veszett el mind a férfisereg. Ki kórházban pihen, ki pedig elfogva, akik kimerültek e nagy hosszú harcba.”

(Nyéki Sándor írása a fogságból, részlet.)







További cikkek

A debreceni 39.gyalogezred laktanyája, alább zászlója

Hőseink az I. világháborúban - A 39. debreceni honvéd gyalogezred érmihályfalvi katonái

2014. November 16.

November 22-én, szombaton koszorúzással, kiállítással és az alkalomra összeállított műsorral emlékezhetünk az első világháború érmihályfalvi áldozataira. Kovács Rozália helytörténész az alábbi írása mintegy előzetest ad az eseményhez.

A sok viszontagságon átmen épület, mint a Nemzeti Szálloda

Eltűnt vagy átalakított épületek nyomában - II.

2014. December 1.

A Városházával szembeni, a városképet meghatározó egyik épületnek az idők során sok rendeltetése volt. Ezekből idéz fel néhányat Kovács Rozália helytörténész.

A régi képeslap bal felső részén az egykori patika

Településünk központja régi képeken, képeslapokon - 1.rész

2014. Szeptember 20.

Kovács Rozália helytörténész újabb sorozatot indít honlapunkon, melyben régi képeslapokon mutatja be a város egy-egy részét, épületét, "mellé téve" a jelenlegi állapotot is. Az első rész az egykori Mátray-patikáról szól.

"Magyarvilágbeli" egyenruhás postások településünkről

Adatok a régi postáról

2014. Szeptember 7.

Érmihályfalván 1882-ben, a főszolgabírói hivatal ide-helyezésével egy időben létesült postahivatal. Kovács Rozália helytörténész írása.

 
 
Fogyasztóvédelmi problémákat kérjük jelezzék a következő címen:
http://www.protectia-consumatorilor.ro
Minden jog fenntartva ©
Érmihályfalva város önkormányzata
2012 - 2015
Hosted by: