"Régi írások azért hívják a községet KINIZ-nek és csak utóbb változott a község neve Érkenézzé." Az állítólag nem messze született Kinizsi Pál alakját idézi meg Kovács Rozália helytörténész.

Mi volt az első vasúti kocsik oldalára írva, melyek áthaladtak Érmihályfalván? Ez is kiderül Kovács Rozáliának a helyi vasúti közlekedés kezdeteiről szóló írásból.

Bár nem városunkban született, életét itt élte le, itt dolgozott, mindenki által tisztelt, megbecsült polgára volt a településnek. Johann Mihály férfiszabó-mester (1895-1961) alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Kovács Rozália helytörténész egy olyan levelet oszt meg velünk, melyben egy 1803-ban a Kopasz utcán volt tűzesetről számolnak be.

Éppen száz éve, karácsonykor írta Szűcs József kovácsmester az I. világháborúból haza, családjának az alábbi levelet, mely Kovács Rozália helytörténész közvetítésével jutott el hozzánk.

Mit tudunk még Bernáth Zsigmondról? Kovács Rozália helytörténész adja meg a választ.

Ifj. Taar Ferenc 1924. november 21-én született Érmihályfalván, Taar Ferenc kántortanító és Román Ilona gyermekeként. (Elhunyt 2014-ben.) Az író, rendező, színházigazgató, tanár alakját Kovács Rozália helytörténész idézi meg.

Egy 1912-es adat, az érmihályfalvi ipartestület kötelékébe tartozó iparosok kimutatása szerint akkoriban összesen 207 iparos volt a településen, ebből cipész 24. Utóbbiak sorát gyarapította majd az 1919-ben született Giczei Sándor, kinek alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Nyéki Sándor érmihályfalvi lakost 1914. november 26-án sorozták be katonának. Fogságba esett, a rabság helyszíne Centó városa, ahol Kiskönyvébe írja le az eseményeket, történeteket, visszaemlékezéseit a családra, a hazai tájra. Ezek közül egyet Kovács Rozália helytörténész oszt meg velünk.

A bernáthfalvi Bernáth család egyik tagját, Bernáth Kálmánt mutatja be most előkerült fényképek, adatok felhasználásával Kovács Rozália helytörténész.

Egy régi újságcikk őrzi az egykori szökőkút emlékét.

A Lovass családban három Lovass Dániel nevezetű úr is volt. Mindegyik Dánielnek meg volt a maga története, ezeket ismerteti Kovács Rozália helytörténész.

A Szlávy családról már tudtunk meg adatokat, ezeket most újabbakkal egészíti ki Kovács Rozália helytörténész.

„Őseink munkás, becsületes élete az utódok büszkesége” - olvassuk azon a Családi Emléklapon, mely a Sághy család tulajdona. Legyen ez a mottója Kovács Rozália helytörténész írásának.

A Nincsen Sára a település egyik határrészének elnevezése. Érkörtvélyes felé a Csiri taggal szemben, a Bernáth tag mellett. Vagy inkább Kincsem Sára? A választ Kovács Rozália helytörténész keresi.

Mátray Árpád az I. népfelkelő huszárezred I. századának főhadnagya volt, hősi halált halt az első világháborúban. Kovács Rozália helytörténész írása.

Hogyan került Garibaldi egyik kardja az érmihályfalvi Bernáth Gedeon tulajdonába? Ezt is megtudjuk Kovács Rozália írásából.

A világ minden táján ismert Drakula film főszereplője, Lugosi Béla Érmihályfalván is fellépett, még debreceni színészként. Kovács Rozália helytörténésztől tudjuk meg a részleteket.

A PBMET tavaszi konferenciáján hangzott el Kovács Rozália helytörténész előadása Fekete Károly festőművészről, aki 120 évvel ezelőtt született. Alább az előadás szövege olvasható.

"Az Országos Közművelődési Tanács értesítette Érmihályfalva elöljáróságát, hogy mozgófényképelőadásokat fog tartani. Minden este a híres PATHÉ cég remek filmjei kerülnek bemutatásra." Kovács Rozália helytörténésztől azt is megtudjuk, melyek voltak az első filmek az első moziban, ahova már esti villanyfényben lehetett elmenni.

"Rudolf és Ágoston sorsa – a legenda szerint - Jókai Mórnak kínált élet-anyagot a Kőszívű ember fiai című regény megírásához." Sok egyéb mellett erről is olvashatunk Kovács Rozália helytörténésznek a szabadságharc helyi vonatkozásairól szóló írásában.

Furcsa történetek maradtak fenn a temetőről, hiedelmek szellemekről és "bátor" emberekről, bujkálókról. Régen úgy hitték, hogy éjfélkor szellemek jönnek ki a sírokból, kriptákból. Kovács Rozália helytörténész írása.

Húsz éve, 1998-ban jelent meg a város első monográfiája Érmihályfalva címen. Kovács Rozália helytörténész emlékezik meg az évfordulóról.

Kuthy Lajosra, a 205 éve született íróra emlékeztünk. Kovács Rozália helytörténész írása.

Gencsy Zsigmond Rákóczi fejedelem ezredese volt. Feleségéhez írott leveleiből azokat a részeket idézi sorozata utolsó részében Kovács Rozália helytörténész, melyekben egyetlen fia, Sámuel sorsa felől rendelkezik.

Gencsy Zsigmond Rákóczi fejedelem ezredese volt, kinek felségéhez írott leveleit ismerteti ezúttal Kovács Rozália helytörténész.

Nemes Gencsy Zsigmond érmihályfalvi ezredes 1704 – 1706 között írt leveleiből Kovács Rozália helytörténész idéz. Sorozata első része olvasható alább, az idézetek a hadi helyzetről szólnak.

Eltűnt települések, melyek nagyon régen Érmihályfalva nagyhatárában állottak: János-telek és Tárnok. Kovács Rozália helytörténész próbálkozik meg az idegenvezetéssel.

Igaz történet a vízimalom javításának elmaradásáról 1854-ből és arról a 3 Ferencről, akik „mint legények fogadtatván fel” dolgoztak ott. Kovács Rozália helytörténész korabeli dokumentumokból ihletődött írása.

Az Érkenézben született Szlávy Gizella (1867 – 1897) az érmihályfalvi dr. Fráter Gáspárhoz ment férjhez. A család megőrizte egyik, menyasszonyként jegyesének írt levelét. Kovács Rozália helytörténész ebből is idéz a csupán 30 évet élt Szlávy Gizellára emlékezve.