Tíz éve, 2006. áprilisában avatták fel a Zelk Zoltán emléktábláját. Kovács Rozália helytörténész eleveníti fel az eseményt.

Tavaly októberben adtuk közre Gencsy Pál őrnagy egy '48-as hadijelentését. Alább egy újabb olvasható a hadi helyzet állásáról 1848-1849 telén. Kovács Rozália helytörténész gyűjtése.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1991. március 19-én került fel helyére a Petőfi-emléktábla, melynél azóta is minden évben fejet hajtunk március idusán. Kovács Rozália emlékeztet az évfordulóra.

A református templom történetének kutatásakor akadt Kovács Rozália helytörténész Katona Mihály (1844-1900) építőmester nevére. Egy leszármazottól kapott információkat oszt meg alábbi írásában.

A Nagybányai Festőiskola e jeles képviselője településünkön született, felnőttként Budapesten élt, majd Kárpátalján is festett, 1930 után pedig végleg Szentendrén telepedett le. Kovács Rozália helytörténész írása.

Fényképészlányok a kirakat előtt, férfiak az úriszabóság ajtajában, a sólerakat eladója vevőkre vár. Kovács Rozália helytörténész egy múltbeli - és mai - főutcai sétára hív.

Idén 525 éves a református templom öreg harangja. Ez az egyik ok, amiért Kovács Rozália helytörténész egybegyűjtötte a török időkről fennmaradt mondákat, melyik egyikében (talán ez a legismertebb) a harang is szerepel.

Adatok, képek: egy após és veje rövid története. Bezzegh Endrére és Hegedűs Jánosra emlékezik Kovács Rozália helytörténész.

A Szlávyakról szóló előző írásában a Kiskápolna építésével foglalkozott, alább pedig a család érkenézi ágáról ír Kovács Rozália helytörténész.

A Szlávy család 1818-ban építtetett kápolnát az érmihályfalvi római katolikusok számára, melyet legutóbb 2011-ben renováltak, s melyet a hívek manapság is használnak. Kovács Rozália helytörténész írásának első része.

Hogyan lett az első világháborút követő határmódosítások idején a Mókából hajózható folyó? Kovács Rozália helytörténész idézi fel az anekdotát.

Gencsy Pál 1848. október 11-én írt hadijelentést Bihar vármegye honvédelmi választmányához. Ezt tárja elénk Kovács Rozália helytörténész, a '48-as szabadságharc leverésének 166. évfordulóján.

Érmihályfalván született, majd Nagybányán telepedett le és ott élt haláláig Weith László festő, grafikus. A nagybányai festőiskola névsorában szereplő művészre Kovács Rozália helytörténész emlékezik.

Az 1900-as évek egyik jelentős kovácsmestere volt településünkön Bilkai György, kinek emlékét Balázs József Attila (egykori szomszédja) segítségével és a ránk maradt kevés adat alapján eleveníti fel Kovács Rozália helytörténész.

A XIX. században országosan ismert betyár, Dobos Gáborról gyűjtött történetek, nóták harmadik - befejező - részét adja közre Kovács Rozália helytörténész. Ebből azt is megtudjuk, hogy börtönből való szabadulása után miért nem folytatta "mesterségét" a betyár.

A XIX. században országosan ismert betyárról, Dobos Gáborról gyűjtött történetek, nóták második részét adja közre alább Kovács Rozália helytörténész.

Országosan ismert volt a XIX. században Dobos Gábor, az Érmellék híres betyárja, kit sárréti betyárnak is neveznek. A róla szóló történeteket, nótákat Kovács Rozália helytörténész gyűjtötte egybe - e gyűjtemény első része olvasható az alábbiakban.

A Pálfy tanító család, ha a szolgálati éveiket összeadjuk, több mint 100 éven keresztül nevelte, tanította írni, olvasni városunkban a gyermekeket, a mi szüleinket, nagyszüleinket. Emléküket Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Krizsán Károly érmihályfalvi ácsmester Wolhyniából (ma Ukrajna területén) hazamentette az első világháborús menetzászlót. A történetet Fiók Imre adatközlő nyomán Kovács Rozália helytörténész teszi közzé.

A Gáspárdyak néhány generáción át éltek településünkön. A családtól nemrég kapott szép fényképeket és értékes adatokat teszi közkinccsé Kovács Rozália helytörténész.

A forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából Kovács Rozália helytörténész nemrég a helyi asszonyok szerepvállalásáról írt. Alább Gencsy Pálra emlékezik, akit Kossuth Lajos 1849. május 7-én alezredessé léptetett elő.

Március 15.-re készülve, nőnapon, Kovács Rozália helytörténész stílszerűen az érmihályfalvi nőknek, asszonyoknak az 1848-1849-es szabadságban, illetve az annak leverése utáni időkben vállalt szerepéről, áldozatvállalásáról írt áttekintést a fellelhető dokumentumok alapján.

Városunkban az ipartestület 1887. október 14-én alakult meg, az iparosotthon 1908-ban épült. Kovács Rozália helytörténész visszatekintése.

A bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ágának azokat a tagjait mutatjuk be, akikről eddig keveset beszéltünk. Sőt, Kovács Rozália helytörténész arról is beszámol írása második részében, hogyan keveredett össze két családtag neve.

Az idők folyamán, a 19. és 20. században egy-egy utcának sok neve volt. Néhány, írásban is fennmaradt listát tár elénk Kovács Rozália helytörténész.

Karácsony a vendégségek, vendéglátások ideje is. Ennek apropóján Kovács Rozália helytörténész városunknak a XX. század eleji szállodáit, vendéglátóit veszi sorra. Dobos Gábor betyár története is szóba kerül.

Az idei Részek Viadalán, a kvíz kérdések között szerepelt: a város tágabb határában a régi írások szerint létezik a "Salamon útja" földrajzi név - ki volt Salamon? A válasszal együtt Kovács Rozália helytörténész bővebben is körüljárta a témát.

A Városházával szembeni, a városképet meghatározó egyik épületnek az idők során sok rendeltetése volt. Ezekből idéz fel néhányat Kovács Rozália helytörténész.

November 22-én, szombaton koszorúzással, kiállítással és az alkalomra összeállított műsorral emlékezhetünk az első világháború érmihályfalvi áldozataira. Kovács Rozália helytörténész az alábbi írása mintegy előzetest ad az eseményhez.

Kovács Rozália helytörténész két, az első világháborúban harcolt katonára emlékezik alább. A háborúban, hadifogságban szenvedtek adatait továbbra is gyűjti.