Több eltérést is felfedeztünk nemrégiben a bernáthfalvi Bernáth család címerének megjelenítéseiben. Kovács Rozália helytörténész járt utána a különbözőségeknek.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy téglagyár, melyért egy európai hírű operaénekes feláldozta karrierjét. Kovács Rozália helytörténész írása.

A szabadságharc alatt, amikor a nemzetőrséget felállították, a 210 esztendővel ezelőtt városunkban született Bernáth Gedeon (1804 - 1878) a bihari II. nemzetőri század századosa, majd őrnagya lett. Rá emlékezik Kovács Rozália helytörténész.

A címben feltett kérdésre Kovács Rozália adja meg a választ újabb írásában.

Egy Sass Kálmán által aláírt dokumentumot vehetett át a minap Nagyváradon Kovács Rozália helytörténész, amit az alábbiakban mutat be olvasóinknak.

Idén nyáron lesz 10 éve, hogy lebontották a zsidó fürdőnek ismert épületet a mai Strand utcában. Kovács Rozália helytörténész emlékezik rá.

A főteret lezáró tömbház építésének esett áldozatául az egykori önkiszolgáló élelmiszerüzlet (is), amit egy újabb előkerült fotó alapján Kovács Rozália helytörténész idéz meg.

„Bihar vármegye és Érmihályfalva község közéletében tevékeny részt vesz. Vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, községi főbíró 1941. május 1-től. Hivatalát közmegelégedettséggel látja el." Tóth István földbirtokosra Kovács Rozália helytörténész emlékezik.

Az egykori Vasút, mai Köztársaság utca egy része látható egy 1900-as évek elején készült képeslapon. A "feladó" Kovács Rozália helytörténész.

A karácsony a háziasszonyok számára a sütés-főzés ideje. Ennek apropóján emlékezik Kovács Rozália helytörténész arra, hogy a második világháború alatt úgynevezett zöldkeresztes élelmezési tanfolyamokat szerveztek a konyhai fortélyok elsajátítására a lányoknak.

Az Érmihályfalvának főjegyzőt is adó Berényi család történetének - legalábbis egy részének - fonalát Kovács Rozália helytörténész göngyölíti fel.

Disznóvágások idején igen aktuális Kovács Rozália helytörténész írása, mely városunk henteseit és mészárosait lajstromozza a XX. század elejéről.

Fráter Jenő Érmihályfalván született 1887-ben. Középiskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte. 1940-ben átmenetileg Érmihályfalva főszolgabírójává nevezték ki, ahonnan 1944-ben, a második világháborút követő összeomlás után, Magyarországra tért vissza. Kovács Rozália helytörténész írása.

Harmincöt éve halt meg Dr. Cozac Lajos (1896-1978)orvos, múzeumi munkatárs, festőművész. Emlékezzünk kegyelettel rá, ki annyit tett értünk, e város lakosaiért. Kovács Rozália helytörténész segít ebben.

Régi szokás szerint a fiatal elhunytak síremlékére úgynevezett befejezetlen görög oszlopot tettek síremlékként. Az érmihályfalvi temetőben két síron van ilyen, az egyik néhai Beszterczey Bertalanén. Kovács Rozália helytörténész írása.

Az érmihályfalvi temetőben van két papi sír, két obeliszk, nem is nagyon messze egymástól. Ez önmagában nem is lenne érdekes, hiszen több lelkész nyugszik a mi temetőnkben, de mind a két sírkő alatt nyugvó neve Szőke János. Kovács Rozália helytörténész emlékezik a lelkészekre.

Feldmann Aladár fényképészeti műterme a Vesterné-féle házban volt, derül ki az 1934-es Érmihályfalvi Évkönyvből. Életéről keveset tudunk - de amit igen, azt Kovács Rozália helytörténész foglalta össze.

Dr. Sólyom Fekete István, ügyvéd az 1900-as évek Érmihályfalvájának egyik jelentős alakja volt. Az ügyvédek 1934-es címjegyzéke szerint a Kopasz utca 2. szám alatt lakott, irodája volt a Dohánygyár utca 8. szám alatt. Kovács Rozália helytörténész írása.

Az 1900-as évek közepéig városunkban az akkori ipartestületnek két neves temetkezési vállalkozása volt. Kovács Rozália helytörténész összefoglalója.

A városunkban élt és dolgozott kereskedők jelentős tagja Sorbán András 1888-ban született Érmihályfalván (1973-ban hunyt el). Művelt kereskedő volt, irodalom szeretetét igazolja az a Díszoklevél, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh bocsátott ki, gróf Bánffy Miklós, Kemény János és Kós Károly írtak alá. Kovács Rozália helytörténész írása.

A címer olyan meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény, vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ. Az érmihályfalvi temetőben csak három címeres sírkövet találunk. Kovács Rozália helytörténész írása.

Egy meglevő, de többször átalakított épület története kapcsán született Kovács Rozália helytörténész újabb írása.

A mai CBA-üzlet helyén állt Csiri Sándor mészáros mester hentesüzlete, aki a református egyház főgondnoka volt a 20.század elején. Kovács Rozália helytörténész írása.

„Az érmelléki városka társadalmának egyik legtekintélyesebb és legelismertebb tagja” – írja a 115 éve született dr.Grósz Sándor orvosról a Bihar megye öregdiákjai című könyv. Kovács Rozália helytörténész visszaemlékezése.

Mátray, Markovits, Sallai, Man, Zih. Egykori érmihályfalvi gyógyszerészek, kikre ma már csak a legidősebb lakosok emlékeznek. Kovács Rozália helytörténész írása.

Városunkban 1883. januárjában alakult meg az első pénzintézet, 1887-ben pedig a második. Kovács Rozália helytörténész írása.

Folytatjuk helytörténeti sorozatunkat az eltűnt épületekről, most az Andrássy ház van soron. Kovács Rozália helytörténész írása.

„Két nagy malommal dicsekedhetünk” – írja az 1934-es évkönyv. A Kolling féle malom történetét már bemutattuk, most foglalkozzunk a Glück féle Gizella hengermalommal. Kovács Rozália helytörténész írása.

A Kolling féle malmot Kolling György (1851-1928) alapította 1886-ban. Ezt a Kollingok az Érmellék egyik legnagyobb és legvirágzóbb ipartelepévé fejlesztették. Kovács Rozália helytörténész írása.

Az 1934-ben megjelent Évkönyv alapján Kovács Rozália helytörténész Érmihályfalva hajdani két paprikaőrlő malmára emlékezik.