Érmihályfalva – földrajzi áttekintés
Érmihályfalva kisváros Románia és Erdély északnyugati részén, Magyarország határától 7 kilométerre fekszik. A város az Érmellék és a Nyírség határvonalán terül el, területén megtalálhatók az Érmellékre jellemző vizenyős területek és a nyírségi homokdunék is.
Bihar megye legészakibb fekvésű városi települése, a 47 ° 31 ‘ északi szélesség és a 22 ° 8 ‘ keleti hosszúság metszéspontjában terül el. Közúti és vasúti határátkelőhely. Légvonalbeli távolsága Budapesttol 235 km, Debrecentől 38 km, Nagyváradtól 54 km, Szatmárnémetitől 62 km, Kolozsvártól 135 km, míg Bukaresttől 460 km választja el. Áthalad rajta a Nagyvárad – Szatmárnémeti közút- és vasútvonal, és mindkettő itt ágazik le Debrecen felé.
A város az Érmellék és a Nyírség határvonalán terül el, területén megtalálhatók az Érmellékre jellemző vizenyős területek és a nyírségi homokdűnék is. Domborzata enyhén hullámos felszínű síkság, tengerszint feletti magassága 125m, a terület teljesen ármentes. A településen áthalad ÉK-DNy – i irányban a Móka patak.
A város lakóinak száma 1992-ben 10505 fő volt, jelenleg mintegy 10300 fo. 1992-ben a lakosok 84,9 % – a volt magyar nemzetiségű, így Érmihályfalva a Partium legmagyarabb városa. A magyarokon kívül 12,8 % románt és 2,1 % cigányt talált a népszámlálás. A felekezeti megoszlás a következőképpen alakult: református 54 % , római katolikus 30,2 % , ortodox 10,4 % , görög katolikus 2,5 % , baptista 2 % , pünkösdista pedig 0,8 % .
Érmihályfalva közvetlen vonzáskörzetébe tartoznak Érsemjén, Érkenéz, Érselind, Értarcsa, Adony, Gálospetri, Érkörtvélyes és Vasad települések, de városunk erős vonzóhatást gyakorol Ottomány, Szalacs, Albis, Bogyoszló, Kiskereki, Asszonyvására, Érkeserű és Piskolt falvakra is. Így a vonzáskörzet lakossága 21505, illetve 31562 fo. A tágabb értelemben vett vonzáskörzet az Érmellék lakosságának több mint egyharmadát foglalja magába.
Az Érmellék mint néprajzi táj egyik legfontosabb humánföldrajzi jellegzetessége, hogy a lakosság túlnyomó többsége falusi településeken él. Városok csak a vidék peremein jöttek létre: így Érmihályfalva a nyírségi határon, Margitta a Berettyó vidéki határon, Tasnád a szilágysági határon, Nagykároly pedig már a szatmári néprajzi területhez tartozik. Természetesen mindegyik város vonzáskörzete kiterjed az Érmellék egy-egy részére, de nem jött létre olyan központ, amelyik az egész tájegység irányítását végezné. Ezt még az is kihangsúlyozza, hogy a tájegység területén a múltban három (Bihar, Szatmár, Szilágy), jelenleg pedig két megye is osztozik (Bihar és Szatmár). Vonzásközpontok ugyan létrejöttek a peremeken, de ezek közül is csak Érmihályfalvát sorolhatjuk a tulajdonképpeni Érmellék területéhez.
Kiss Imre