Éppen ma egy hete, május 31-én ballagott a Mezőgazdasági Főgimnázium kilenc végzős osztálya. Szilágyi Adrienn XII.C.-s “véndiák” így emlékszik az iskolapadban eltöltött esztendőkre.
12 év emlékére
Új élet, új lehetőségek küszöbét jelentette 2013. május 31.-e az Érmihályfalvai 1-es számú Mezőgazdasági Főgimnázium végzős diákjai számára.
Mindenki másmilyen érzésekkel várta ezt a napot. Így volt, aki szomorúan, meghatottan, és volt olyan is, aki boldogan, felszabadultan ballagott végig az iskola termein, a Gaudeamus-t énekelve.
Az ünnepély, a beszédek alatt mindenki nosztalgiázhatott egy kicsit, visszagondolhatott az iskolai falain és kapuin belül történt napokra, a diákélet szépségeire…. és nem csak az itt eltöltött négy évre, hanem az ide elvezető, 12 évig tartó, hosszú, rögös út minden pillanatára.
Ez a néhány év az élet talán egyik legszebb szakasza, ami alatt nem csak a tantárgyaknak megfelelő anyagot, hanem az élet leckéit is megtanulhatták a diákok, és most, lelkükben tele az iskolai élményekkel, útra kelhetnek.
Az iskolák, a város és az egyházak vezetői kihangsúlyozták: soha ne feledjék el a diákok azt, hogy honnan jöttek, hova tartoznak igazán, illetve kik, mik ők a szívük mélyén.
Miután a XII.-es és XI.-es diákok is beszédet mondtak, és átadták az iskola kulcsát egymásnak, ideje volt végleg ,,elszállni”; a jól megszokott fészekből (amit a diákok kezéből elszálló lufik jelképeztek is), és elindulni azon az úton, amit ki-ki választott magának.
De az iskolának még most sem lesz vége igazán, hiszen nemsokára következik az érettségi, majd a továbbtanulás… egy életen át…