2019. December 11.
A "Közös megoldások kidolgozás az ivóvíz minőségének javítása érdekében" elnevezésű projekt végrehajtásához tartozó sajtótájékoztatót tartottak kedden délben Érmihályfalván.
A határon átívelő Interreg, Közös megoldások kidolgozás az ivóvíz minőségének javítása érdekében elnevezésű projekt vezető partnere a borsi székhelyű Észak-Nyugati Víz és Csatornaszolgáltató Rt. (Apa Canal Nord–Vest SA), partnerek: Bors község, a Településközti Fejlesztési Egyesület (ADI), illetve a békéscsabai Alföldvíz Regionális Vízműszolgáltató Zrt. Mint megtudtuk, a tájékoztató helyszíne azért volt Érmihályfalva, mert a projekt tartalmaz három ilyen tájékoztatót, az elsőt és a harmadikat Borson tartották, illetve fogják tartani, ez a második volt, a város tagja az említett Észak-Nyugati Víz és Csatornaszolgáltató Rt.-nek, az ADI-nak pedig Nyakó József mihályfalvi polgármester az elnöke. Utóbbi volt, aki házigazdai minőségében köszöntötte is a megjelenteket, kifejtve: a tájékoztató létrejötte azt az örömteli hírt támasztja alá, hogy a pályázat sikeresen halad a befejezés felé, melynek célja a megye északi részének ellátása egészséges ivóvízzel, nem utolsó sorban a víz korszerű “visszaforgatása” a talajba. A magyarországi partner részéről Harangozó Gábor projektmenedzser, hidrogeológus mérnök ismertette, hogy a pályázatban részükről egy kútkamera-rendszer beszerzését ejtették meg, amire nagy szükségük volt, s mely által az ivóvíz mennyiségét és minőségét már a kutaktól ellenőrizni lehet. Mintegy 300 kutat üzemeltetnek, az ellenőrzést akár már 500 méter mélységből is elkezdhetik. Néhány műszaki adat az eszköz összetevőiről: 500 m kevlár-erősítésű kábel; egy 50 mm átmérőjű, 360 fokban forgatható kamerafej vezérlőpulttal; egy ipari számítógép és a videóanyag rögzítésére alkalmas szoftver. Ellenőrizni tudják a kutak teljes szerkezetét, a csövek (acél és műanyagból készülteket egyaránt) épségét, a szűrők helyét és állapotát. Az információkból adatbázist állítanak össze, amit akár a határon túlra is ki lehet terjeszteni.
Balogh Ferencz, az Észak-Nyugati Víz és Csatornaszolgáltató Rt. igazgatója a maga során elmondta: a pályázatból a vízminőség elemzésére szolgáló mobil egységet (gépjármű, utánfutó, vízelemző eszköz) szereztek be, alkalmazottaknak továbbképzéseket, tapasztalatcseréket, illetve nyílt napokat szerveztek/szerveznek. A pályázat értéke 267.488 euró, és a lebonyolítás közepén járnak, 2020. áprilisában érnek a végére. A beszerzések megtörténtek, további képzések, tapasztalatcserék, nyílt napok vannak még hátra.
A kialakult beszélgetés (illetve lapunk kérdései) során Tőkés Árpád, a borsi cég műszaki igazgatója kifejtette: olyan eszközeik is vannak, melyekkel be tudják határolni a vízveszteségeket. Utóbbinak több oka is lehet, például műszaki, vagy amit egyszerűen vízlopásnak mondunk. A műszakihoz sorolják például a csőtörést, a tartálymosásra felhasznált vizet, vagy a tűzoltáskor elhasználtat. A műszerrel, mint mondtuk, a vízlopásokat is elég jól be lehet határolni, a rendszeren minél több helyen meg kell oldani ehhez a minél kisebb szakaszok lezárhatóságát. Az Érmelléken egyébként nehéz a vezeték meghibásodásából adódó veszteségek helyét behatárolni, mert az “elszökő” vizet azonnal beissza a homok. Érdekes adat, hogy Magyarországon valamivel nagyobbak a vízveszteségek, ezt Harangozó Gábor részben azzal indokolta, hogy az ott az 1950-60-as években kiépült rendszer mostanra éri el idejétmúlt állapotát. A vízlopásokra érvényes tapasztalataikról elmondta: egy, az átalányfizetésen alapuló rendszer szerint számolnak.
A Bihar megyei szolgáltatóhoz tartozókat leginkább a víz- és csatornadíj alakulása érdekli. Erre vonatkozó kérdésünkre Balogh Ferencz elmondta: “A vízdíjjal kapcsolatban elsősorban azt kell tudni, hogy társaságunk magántőke nélkül, kizárólag önkormányzati tulajdonú vállalat. A vízközmű szolgáltatás működési költségeit pedig kizárólag a felhasználók által befizetett díjból vagyunk kötelesek fedezni. Ennek megfelelően a Közműszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság (ANRSC) véleményezése, valamint az Észak-Nyugati Kistérség Közgyűlésének jóváhagyása alapján 2020. január elsejétől az ivóvíz áfamentes egységára 3,19 lej, a szennyvíz áfamentes egységára pedig 2,93 lej lesz.”
(Bihari Napló)