A Debreceni Olasz Focisuli az 1990-es évek elején alakult, és úttörő a magyarországi utánpótlás-nevelésben. Ez az egyik olyan intézmény, mely együttműködik a szintén debreceni Irinyi János Gimnázium, Szakközép és Szakiskolával, ahol iskolaidőn túli sportolást, a fejlődés és versenyzés lehetőségét is biztosítják a fiataloknak. Olyan nevek kerültek ki az Irinyiből, mint a ma legmagasabban jegyzett magyar focista, Dzsudzsák Balázs, illetve a válogatott Dombi Tibor, Tőzsér Dániel, Varga József, Korhut Mihály, vagy Rácz Emese, a DVSC és a Győri Audi ETO kézilabdázója, hogy csak néhány nevet említsünk. Hogyan hozható kapcsolatba mindez Gálospetrivel? Na, ehhez kellett Máriás Nikoletta, aki az idei tanév kezdete óta debreceni diák, és focista is egyúttal.
A történet úgy kezdődött, hogy az 1998-ban született Nikoletta szülőfalujában volt óvodás és iskolás, és nem kifejezetten érdeklődött a reál tantárgyak után. Inkább vonzotta a sport, például az asztalitenisz és a foci. Utóbbit nem csak tornaórán művelte, de beállt a fiúk közé délutánonként is a Nagykertben (amit kastélykertként is emlegetnek, ahol a helyi focipálya van). Egy idő után ez nem volt feltűnő senkinek, megszokták, sőt, a fiúkkal jobban kijött, mint a lányokkal, mondta kérdésünkre mosolyogva Nikoletta. A nyolcadik osztályt elvégezve egyenes út vezetett az érmihályfalvi Mezőgazdasági Főgimnáziumba, ahol már erőteljesebben jelentkezett a román nyelv hiányos ismeretének gondja, és ez csak jobban erősítette benne a gondolatot: focista akar lenni! Érdeklődött baráti körében, mit is lehetne tenni, és egy szép napon közölte elhatározását édesanyjával, aki, képzelhetjük, finoman szólva meglepődött. Azt már korábban eldöntötték, hogy a mihályfalvi iskolában eltöltött egy év után biztosan a határon túlra indulnak. A szülőknek volt is tervük, ám az nem jött össze, így nekidurálták magukat, és elindultak a Nikoletta eltervezte úton.
Telefonon egyeztettek Kiss Barna András edzővel, így lett a szükséges adminisztratív teendők elvégzése után Nikoletta az Irinyi János Gimnázium diákja. Osztályában van kézilabdás, súlyemelő, szörfös, baseball játékos, a lányok közül hatan fociznak az Olasz Focisuliban, ahol több korosztályból áll össze a csapat. Mindez heti 5 testnevelés órát és további 4 – 5 edzést jelent a bajnokságban 15-ös mezszámot viselő, és a gálospetri Nagykerti meccsekhez hasonlóan középpályáján játszó Nikolettának. “Nagyon szeretek ott lenni, nem jönnék vissza”, mondta határozottan Nikoletta, csillogó szeme és állandó mosolya csak alátámasztotta ezt.

A példaképét firtató kérdésre nem adott egyértelmű választ, ellenben abban azért megegyeztünk: ha majd világhírű focista lesz, emlékezni foga arra, ki is írt először róla…

(BN –Rencz Csaba)