“Egy régi húsvét fényénél borongott

S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,

És neki szánok lombot és zenét.”

(Juhász Gyula)

A Húsvét csillagászati érdekességéről

A húsvét, a kereszténység egyik nagy ünnepe – teológiailag a legnagyobb –, úgynevezett „mozgó ünnep”;. De miért is van az, hogy ez az ünnepnap minden évben más és más időpontra esik? 2013-ban március 31-én lesz húsvét vasárnap, 2014-ben pedig majd április 20-án.

Azért mozog a húsvét ünnepének időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség általában március 21-én következik be, ekkor lép a Nap a Kos jegyébe, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.

A csillagászati tavasz kezdetének napján a Nap pontosan a keletponton kel, és a nyugatponton nyugszik, a nappal és az éjszaka időtartama egyenlő.

A manapság általunk is használt Gergely-naptár számos (itt most nem részletezett egyéb) hibája között mellesleg éppen ez a „mozgóünnep”; mivolta is ott található. A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső Húsvétvasárnap pedig április 25-e lehet. (Ehhez közeli dátum volt 2011.04.24, és lesz majd 2036.04.24.-én. A közelmúltban a szélsőértékhez legközelebbi időpontban pedig a 2008. évben volt húsvét vasárnap, mégpedig 2008. március 23-án.)

Mint tudjuk Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliumában (27. 45-46) ezt olvashatjuk: „Hat órától kezdve pedig sötét lőn az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (…) Én Istenem! Miért hagytál el engemet?”;

Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán napfogyatkozás lehetett, hisz’ az sötétségbe burkolja a környéket. Csakhogy a zsidó húsvétot a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották! Köztudomású viszont, hogy teleholdkor kizárólag holdfogyatkozás következhet be és nem napfogyatkozás! Minden bizonnyal egy nem túl korábban lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett össze az evangélium szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének tényleges időpontját. A csillagászati kronológia titkait kutatva (sok más szakterület által valószínűsíthető adattal összevetve az időpontot) úgy gondoljuk, hogy Jézus Krisztus halálának valószínűsíthető időpontja – a mai időszámításunkat és a Gergely-naptárat használva –, talán 30. április 7-én lehetett.

Érdekessége az idei évnek, ünnepnek, hogy most éppen ekkor a nyári időszámításra is átállunk, mégpedig március 31-én, vasárnap hajnalban, egy órával előre kell állítani az órákat.

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, újságíró, Debrecen