A húsvét érdekessége 2019-ben

A húsvét érdekessége 2019-ben
2019. April 20.
Ha a csillagászati szabály érvényesült volna 2019-ben, a keresztény világ már március 24-én megünnepelhette volna húsvétvasárnapot.
/vlm/Image/Show/84/
(Illusztráció: orientalista.hu)

Rendkívül érdekes a húsvéti ünnep kiszámításának alakulása 2019-ben. Ugyanis idén a sok száz évre visszanyúló keleti és nyugati őskeresztény egyházi-vallási szabályok, régi zsinati elvárások, sőt, a még korább időkből, a zsidó ünnepek egyike, a pészah – egyiptomi kivonulás ünnepe – és a húsvét egybeesésének hajdani tiltása is érvényesült, és nem a csillagászati törvényszerűség. Ugyanis, ha a csillagászati szabály érvényesült volna 2019-ben, a keresztény világ már március 24-én megünnepelhette volna húsvétvasárnapot, ám az idén április 21-én lesz! Nézzük meg most ezért ennek a történelem során rendkívül ritka érdekességnek a csillagászati tényei.

Kezdjük a húsvét kezdetének csillagászati definíciójával, hisz mint jól tudjuk: „a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap”; a húsvétvasárnap De akkor, hogy is van ez 2019-ben? Ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség március 20-án, szerdán volt. Az ez utáni első holdtölte 2019. március 21-én (csütörtökön) hajnalban következett be, vagyis mindezek után az első vasárnap március 24-én volt, ez lehetett volna húsvétvasárnap. A keleti és nyugati keresztény vallási gyakorlatok, ősrégi szabályok és elvárások, azonban idén – és volt erre máskor is példa már, bár ritkán – beleszóltak a csillagászati precizitásba, ugyanis április 21-én lesz idén húsvétvasárnap. Ebben az évben tehát a régi időkre visszanyúló, állandó ciklusokra épülő egyházi szabály érvényesült, mely például mindig március 21-ét veszi tavaszkezdetnek, akkor is, ha az már csillagászatilag 20-án bekövetkezett. Vagyis 2019-ben a tavaszi napéjegyenlőség utáni második telehold az „igazi húsvéthold”;. Ez egyházi döntés eredménye. A tavaszi napéjegyenlőség tehát 2019. március 20-án volt, a második holdtölte pedig április 19-én pénteken lesz, így az ez utáni „első”; vasárnap idén április 21-e lett, vagyis ez lett idén a keresztény világ húsvétvasárnapja. (Az izraelita naptárban ez a nap 5779. Niszan hó 16. napja, mely a nyolc napos Pészah ünnep – ami Izraelben 7 napos – második napja.) A valóságban tehát 2019-ben a csillagászati napéjegyenlőséget követően ez már a második vasárnap és a napéjegyenlőség után már két holdtölte is bekövetkezett. Ez egy igen ritka érdekesség (2038-ban lesz hasonló), mellyel igazából nem kell törődnünk, ünnepeljük boldogan a Húsvétot, ki-ki pedig a Pészahot.

A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett „mozgó ünnep”;. Miért van az, hogy a húsvét minden évben más és más időpontra esik? Azért mozog a húsvét ünnepének időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség jelenleg március 21-én következik be (bár lehet 20-án is, mint éppen 2019-ben), ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását. A manapság általunk is használt Gergely-naptár számos (itt most nem részletezett egyéb) hibája között mellesleg éppen ez a „mozgóünnep”; mivolta is ott található. A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. (A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet. Majdnem erre fog majd esni 2036. április 24-én. 2019-ben pedig éppen a legtávolabbi időpont közelében lesz, április 21-én.

Mint tudjuk, Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliumában (27. 45-46) ezt olvashatjuk: „Hat órától kezdve pedig sötét lőn az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (…) Én Istenem! Miért hagytál el engemet?”; Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán napfogyatkozás lehetett, hisz az sötétségbe burkolja a környéket… Csakhogy a zsidó húsvétot a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották. Köztudomású viszont, hogy teleholdkor kizárólag holdfogyatkozás következhet be és nem napfogyatkozás! Minden bizonnyal egy nem túl korábban lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett össze az evangélium szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének tényleges időpontját. A csillagászati kronológia titkait kutatva (sok más szakterület által valószínűsíthető adattal összevetve az időpontot) úgy gondoljuk, hogy Jézus halálának valószínűsíthető időpontja – a mai időszámításunkat és a Gergely-naptárt használva – talán 30. április 7-én lehetett.

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő,

újságíró, Debrecen