A Bernáthfalvi Bernáth család családfája szerint Bernáth Lászlónak (1721-1798) fiai Bernáth Gedeon és I. Bernáth Zsigmond testvérek voltak.

Bernáth Gedeon Boronkai Máriával való esküvője után került Bihar megyébe, ahol a családnak birtokai voltak. Érmihályfalván építettek kastélyt, történetét megírtuk a város honlapján.

Bernáth I. Zsigmond ungi alispán volt, ükunokája az 1872-ben Cekeházán, Abaúj megyében született III. Zsigmond, aki Bihar megyébe úgy került, hogy elvette rotaresti Dobsa Lajos (1824-1902) író, drámaíró, politikus, színész, publicista leányát Margitot (1876-1954), akivel Kosgyánban éltek (Cosdeni, Bihar megye).

Mit tudunk még Bernáth Zsigmondról?

Az ungvári katolikus főgimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányait Budapesten és Sárospatakon végezte. A jogi államtudományi vizsgát 1893-ban tette le, aztán a 7-es Vilmos huszárezrednél Bécsben aktiváltatta magát, mint hadnagy, később kilépett és édesapja birtokán gazdálkodni kezdett Tarnócon.

„Felesége rotaresti Dobsa Lajos író és földbirtokos leánya, Margit. Apósának halála után átvette 1902-ben annak kosgyáni uradalmát. 1905-ben Ungmegye főispánjává nevezték ki, de a Fehérváry kormány uralomra jutásakor leköszönt és ezidőtől fogva csak a gazdálkodásnak élt” – írja róla a Biharmegye kultúrtörténete. (569.oldal)

Az I. világháború kitörésekor a 7-ik Vilmos huszárezreddel az orosz frontra ment. Számos szép kitüntetést szerzett. Aztán a wienneuerstadti repülőiskola elvégzése után az osztrák magyar hadsereg légi védelmét látta el a Brenner hágónál, majd az Isonzó-fronton teljesített repülőszolgálatot a háború végéig és mint főhadnagy szerelt le.

A háború után 2200 kataszteriális hold birtokán gazdálkodott. „A modern gazda európai látókörével, gazdasági szakismeretével teljesen újjá varázsolta az uradalmat” – írják 1912-ben a Kosgyán Bernáth Zsigmond uradalma (69.oldal) című írásban.

A 30 hektáros parkot is Bernáth Zsigmond alakította újjá. A kosgyáni uradalom 2200 kat. hold volt, szántó 1600 hold, rét 160 hold, erdő 100 hold, legelő 270 szőlő. „Jelenleg (1912-ben) 56 család van állandóan alkalmazva (…) nyári munkaidőben 40-50 napszámos és 200-250 arató munkás dolgozik” – olvassuk tovább.

“A környékbeli lakosságnak atyai pártfogója és személye ma is az egész megyében köztiszteletben áll – írják róla 1933-ban.

Valószínű, hogy Kosgyánban halt meg, de halála idejéről, helyéről nem találtam adatokat.

A Dobsa kúria ma átalakítva iskola, az általuk épített kápolna ma romokban van és teljesen kifosztva.

Se a Dobsa családról, se Bernáth Zsigmondról senki nem akar tudni a településen.

            Kovács Rozália

  Felhasznált irodalom:

– Biharmegye kultúrtörténete 1933-1937

– Biharmegye és Nagyvárad írásban és képben 1912