Idén március 31-án hajnalban tértünk át a nyári időszámításra. Ennek az időszámításnak az érdekességéről, történetéről, energetikai kapcsolódásáról szól Szoboszlai Endre debreceni csillagász honlapunk rendelkezésére bocsátott szakcikke, ami az alábbiakban olvasható.
A nyári időszámítás történeti érdekességei
Az utóbbi években március, illetve október utolsó vasárnapja közötti időszakban alkalmazzák a nyári időszámítást. Érdemes ennek az energiatakarékos megoldásnak a csillagászati és egyéb történeti hátterét is megismerni.
A nyári időszámítás története visszanyúlik a 20. század elejére, még az első világháború időszakára, majd az elmúlt század hetvenes évtizedének első felére. Már az első világégés időszakában is energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, elsőként az USA-ban, 1916-ban. Ezt Magyarország is átvette. A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, amikor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik – legalábbis a Földbolygó északi féltekéjén.
A történeti visszatekintést az elmúlt évszázad második felével folytatva, érdemes megjegyezni, hogy az arab országok 1973-ban a kőolajat, mint létfontosságú energiahordozót szinte „fegyverként”; vetették be. Ekkor ugyanis kőolajexportjukat embargó alá vonták, így jelentős olajválság keletkezett a nyugati világ számára. Az energiaínség sok mindenre rákényszerítette a fogyasztói társadalmakat, többek között arra is, hogy a villamos energiával is takarékoskodjanak. Az olajválság kapcsán kialakult „energiahiány-sokk”; elsőként Franciaországot ösztönözte arra, hogy az 1973-as olajválság kapcsán bevezesse (1976-ban) az energiatakarékossági célú nyári időszámítást.
Magyarországon is hosszú évtizedek óta alkalmazták és alkalmazzák a nyári időszámítást, bár voltak évek, amikor ez szünetelt. Az ötvenes években még az akkori kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, míg a későbbi időben az óraátállítási megoldásnak már villamosenergia-megtakarítási célja lett.
Az energetikával kapcsolatos célból 1954-57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. Ezen megoldásnak az ötvenes években elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. (Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek teljesítőképesség-gondok.) Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, míg a villamosenergia-megtakarítási célból történő bevezetése 1980-ban történt.
A nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (március 21.) a végéig (szeptember 23.) hosszabbak a nappalok, és rövidebben az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás”; nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Tehát, ha a lakosság átlagos ébrenléti ideje (reggel 7 és este 22 óra között) nagyjából egybeesik a természetes világítás időtartamával, akkor jelentős mennyiségű villamosenergia-megtakarítás érhető el. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal (március utolsó vasárnapjának hajnalán 2 órakor 3 órára) egy órával előre vitték, míg ősszel (régebben szeptemberben) egy órával visszatekerték.
Természetesen ezen megoldás bevezetésekor a menetrendeket is harmonizálni kellett. A kilencvenes évek közepéig még az előzőekben említett, szeptember utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjjelen történő (pontosan vasárnap hajnali 3 órakor vitték vissza az órákat 2 órára), óravisszaállást alkalmazták. Azonban a Nyugat-Európában alkalmazott megoldásra – főleg a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt –, térségünkben is célszerű volt átállniuk a környező országoknak! Így került bevezetésre az, hogy 1996-ban Magyarországon is megnyújtották egy hónappal a nyári időszámítás időtartamát. Tehát ekkortól kezdődően október utolsó vasárnapjának hajnalán történik a visszaállás a „rendes”; (más néven a téli) időszámításra. Bár ez a gyakorlat, vagyis az egy hónappal későbbi visszaállás, ugyan illeszkedik az európai országok gyakorlatához, de célszerű megjegyezni, hogy ez már október hónapban nem jár villamosenergia-megtakarítással! Ennek oka az, hogy az esti 1 órával későbbi időpontban jelentkező világítási célú villamosenergia-megtakarítást ebben az őszi hónapban már kompenzálja a kora reggeli órákban történő (egy órával korábbi!), szintén világítási célú többletfelhasználás. Októberben ugyanis már egy hónappal utána vagyunk az őszi napéjegyenlőségnek, melynek következtében az éjszakák időtartama nő, míg a nappalok hossza csökken.