2019. December 5.
A Natura 2000-es területek adminisztrátorai járják Bihar és Szatmár megyét, hogy a természetvédelmi területek védelméről, az azokon végezhető tevékenységekről tartsanak eladást.
A tasnádi (Szatmár megye) Szatmár Erdői Erdészet nevű szervezet 20 településre kiterjedő előadássorozatot tartott/tart, melynek célja, hogy a Szatmár és Bihar megyékben található Natura 2000 természetvédelmi területek biodiverzitására hívja fel a figyelmet, mint annak adminisztrátora, illetve arra, hogy ezeken a területeken hogyan lehet összehangolni a természetvédelmet az emberi tevékenységgel, például a mezőgazdasággal.
Az elmúlt héten megyénk több településén is megfordultak a szervezet képviselői, hogy az Európai Unió által támogatott programjuk keretében megtartsák előadásaikat. Ez úgy zajlott, ahogyan az ilyen programok esetében lenni szokott: voltak szóróanyagok, volt vetített képes előadás, a témában készített kisfilm levetítése, létszám regisztrációja, kisebb vendéglátás.
Az öt fős delegáció, melyet Mihaela Nuna projektmenedzser vezetett, Érkörtvélyesről érkezett útja során az érmihályfalvi Városháza gyűléstermébe, ahol bemutatták, mit is jelent a Natura 2000, milyen védett állatok és növények találhatóak ezen az említett két megyében, de azt is kifejtették, milyen, a közlekedést, a sportot, a turizmust, a legeltetést, a növénytermesztést, vagy éppen a tűzgyújtást érintő lehetőségek és korlátozások vannak érvényben. Mint megtudtuk, az ország mintegy 20%-a esik ezen természetvédelmi terület hatálya alá, ami szerintük nem sok a kontinens más országaival összehasonlítva. Vannak szigorúan védett területek, ahol gyakorlatilag semmilyen emberi tevékenység nem engedélyezett, míg máshol szabad gazdálkodni, építkezni, infrastrukturális fejlesztéseket végezni, de csak “a természeti egyensúly megőrzésével”. Ahogyan az előadó fogalmazott: nem az akadályozás a cél, hanem a szemléletváltás, a megóvott természetben gazdasági potenciál van, például a faluturizmus terén, erre a Szeben-Segesvár-Brassó határolta háromszöget hozták fel.
Ez szép, de legyenek kedvesek a hallgatóságot érintő helyi területekről beszélni, kérték a vendégeket a jelenvoltak, kiknek nagy része gazdálkodó, s az addig elhangzottakból leginkább azt hallhatták, hogy mit tilos tenniük.
Válaszban az előadó igen optimistán úgy vélte, hogy az előbb említett földrajzi terület fejlettségét 2021-re elérheti a Temesvár-Szatmár övezet is, többször is hangsúlyozta, hogy szerinte Várad az ország legszebb városa.
A hallgatóság többszöri unszolására aztán csak rátértek arra is, hogy aki természetvédelmi területen gazdálkodik, az EU-s támogatást kaphat, ha betartja annak szabályait. Például, ha egy legelő egy részét nem tudja legelőként használni, hogy az állatok ne pusztítsák el az ott élő növényeket, vagy a védett állatok élőhelyt, a kiesést megtérítik neki. De annak is fizethetnek, aki mondjuk nehézgéppel nem hajt(hat) be egy védett területre, és ott emiatt nem tud elvégezni egy munkálatot. Az ilyen támogatásokhoz a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA) kell kopogtatni, ahol jelezni kell, hogy a kérelmező természetvédelmi területen gazdálkodik, amiért plusz támogatásokhoz is juthat, vannak megállapított kritériumok és év/hónap összegek. Az eladók szerint a támogatási űrlapokon létezik ezekhez szükséges rubrika, a kérelmező pedig legyen kitartó, és ne hagyja magát eltántorítani a lehetőségtől. A régi beidegződések nehezen változnak meg, és ahogyan sok minden mást, úgy a modern gazdálkodást is meg kell tanulni, a cél, hogy a természetvédelmet ne egy nyűgnek tekintsék, mondták.
Hozzászólásában Nyakó József házigazda polgármester arra figyelmeztetett, hogy egészen pontosan meg kell határozni a természetvédelmi területek határait, hiszen sokszor beltelkek is oda tartoznak, ami tovább bonyolítja a helyzetet, ami nem annyira egyértelmű és derűlátásra okot adó, ahogyan az az előadásokból kisejlett.
A témában tovább kérdezősködtünk. Antal János mérnök, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság érmelléki tanácsadója kérésünkre “kiderítette”, hogy a természetvédelmi területnek korábban nem volt valójában adminisztrátora, most viszont az említettek személyében lett. Abban eltérőek a vélemények, hogy a természetvédelmi területen gazdálkodók kapnak-e plusz támogatás. Mint említettük, az előadók szerin van amiért igen, ám a mérnők tudomása szerint ugyanúgy kapnak, mint mások, viszont most, hogy létezik a természetvédelmi terület adminisztrátora, utóbbitól kell kérjenek a támogatási jogosultsághoz egy igazolást arról, hogy betartják a rájuk vonatkozó speciális szabályokat. Egyszóval: aki természetvédelmi területen gazdálkodik, annak egy plusz adminisztrációs lépést kell tennie. Abban mindenki egyetértett, hogy a pontos tudnivalókért az érintettek keressék fel az APIA-központokat (a megyeközpontiakat, ne a kihelyezetteket, ahol esetleg kevesebb az információ), ahol remélhetőleg eligazítják őket.
Antal János még hozzáfűzte: nehezményezi, hogy az ilyen találkozókra, előadásokra őt, illetve a megyei és körzeti mezőgazdasági hatóságnál dolgozó kollégáit nem hívják meg, hiszen mégis csak ők ismerik a helyi viszonyokat, és ők azok, akikhez a gazdálkodók később információkért fordulnak, tehát nem lenne haszontalan az együttműködés.
(Bihari Napló)