Az 1867-es kiegyezést követően az akkori hatalom, új rendeleteket hozva, megkezdte a Magyar Északkeleti Vasút megépítését Debrecen és Máramarossziget között. A mihályfalvi állomásra 1871. június 25-én gördült be az első szerelvény, maga az átadás több mint fél évig késett: 1871. június 25-én lett megnyitva a Debrecen – Nagykároly szakasz, a többi pedig még később.1887.július 2-án a Biharpüspöki – Érmihályfalva vonal (59 km) is megnyílt.

„A vasút nagy jelentőséggel bírt a település életében, ugyanis munkalehetőséggel járt már az építkezés is. Az országos forgalomba való bekerüléssel a nehezen értékesíthető terményei is piacképesekké váltak. A vasúti csomópontként szolgáló település nagy vonzerővel bírt a századfordulón. Megkezdődött a Nagykároly-vidéki sváb iparosok és a galíciai zsidó kereskedők beáramlása is.”

„1871. június 25-én ment át az első vonat az itteni állomáson. A vasút kocsijai M.E.K.V. (Magyar Északkeleti Vasút) betűkkel voltak jelezve. Az akkori pénzügyminiszter Lónyai Menyhért volt, s bizony a többet tudók a vasút betűit úgy olvasták, hogy Menyus Épített Kedvére Vasutat. Találóbb volt azonban az, hogy Minden Érkezésnél Késedelmező Vonat” – olvassuk az 1934-es Érmihályfalvi Évkönyvben, ahol ezt írják tovább:

„Az állomáson abban az időben két tisztviselő volt, kik közül az egyik a raktárt kezelte, a másik az állomás vezetést látta el s a beérkező vonatok 20 – 30 percig álltak az állomásban, úgy, hogy aki innen Szigetre ment, annak az utazás éppen egy egész napjába került.”

A vasútvonal felavatásának 125. évfordulóján emléktáblát helyeztek el Nyírábrány község vasútállomásának falán. Az átutazók a következőt olvashatják: „125 éves a Debrecen-Nagykároly vasútvonal 1871-1996.”

              Kovács Rozália

       Könyvészet:

Emlékül, Szilágyi Andrea: Érmihályfalva története a 19. században és a 20. század elején 178. oldal.

Érmihályfalva Évkönyv 1934, Érmihályfalva történelme a jelenkorban, írta Veritas

Rencz Csaba: A vasúti közlekedés kezdetei Érmihályfalván, Bihari Napló 1999. szeptember 11.