“Emléküket már nem csak szívek őrzik.”  

                                                                 (Rencz  Csaba)

2000-ben fogalmazódott meg az ötlet, hogy emlékművet állítson a város a XX. század hőseinek és áldozatainak. 15 évvel ezelőtt, 2004 –ben készült el és október 3-án avattuk fel a Morgóban   azt a szép köztéri  emlékművet, mely a két világháború és a kommunizmus helyi áldozatainak állít, emléket.                   

         „Az emlékhely létrehozása belső kezdeményezés volt, hiszen csaknem 100-ra tehető azoknak a mihályfalvi embereknek  a száma, akik a két világháborúban, vagy az utána következő hadifogolytáborokban vesztették életüket. Sokaknak még a nyughelye se ismert, örökre elnyelte őket a jeltelen tömegsír” – idézzük Szilágyi Ferenc beszédéből, aki az emlékmű tervezője és annak formájáról a következőket mondta: ”Három fából készült nagy kereszt kapcsolódik össze, kettő tart egy harmadikat. A két álló az első, illetve a második világháború, az általuk tartott harmadik pedig a történelmi események folyományaként létrejött diktatúrák áldozatainak állít emléket, szimbolizálva a „sorsok keresztjeit”.

         Az emlékmű mottója – Sütő András tollából – örökké aktuális marad: „…amikor mindenütt elfelejtettek, a szülőföldnek még mindig akad mondanivalója rólunk…”

         Emléküket ápolni az utókor kötelessége, akár hősök, akár jámbor áldozatok voltak.

         Az emlékműnél Kovács Zoltán akkori polgármester a következőket mondotta: „Ma vasárnap van, a megnyugvás, a megbocsátás és a szeretet napja. Megbocsátunk a gyilkosoknak, akárcsak a haza és a nemzet árulóinak is.  Ezen emlékmű szent kövei előtt   bízunk benne és hitet teszünk, hogy nem lesz több áldozat, a béke trombitája     zengi be e tájat. A helytállást a megmaradásért, felemelkedésért nem fegyverekkel, hanem elvekkel és eszmékkel vívjuk tovább.”

         Tőkés László püspök a reménykeltésről prédikált ez alkalommal: ”Mert a fának van reménysége, ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.”

Szükség van az igei biztatásra a megmaradás bástyáit   ostromló, vértelenül pusztító veszedelem ellen, amit az önfeladás, a folyamatos fogyás démoni szelleme hordoz. – fogalmazta meg D. Mészáros Elek újságíró, majd így folytatja: De amiként a levágott fának van reménysége, akként nemzetünk is új rügyek hajtására képes. Ez a bibliai kép a múltra való emlékezés mellett kiutat mutat abból a mélységből, amelybe nemzetünk süllyedt.

         Gergely István az érmihályfalvi baptisták akkori prédikátora szerint: „Csak az Isten igéje által munkálkodó és a Teremtőt szolgáló népnek van jövője, reménysége.”

         Kövér László, a Fidesz képviseletében emlékeztetett a századelő tragédiájára, amikor az ország területe megtépázódott, lakossága gyarmatosítók kezére került. Szólt a mihályfalvi helytállókról. A nemzeti integráció megteremtése a feladatunk és ne beszéljünk többé határon túli magyar ügyről, mert csak magyar ügy létezik, mondta.

Pete István szenátor múltunk iránti tartozásunk lerovásának nevezte az emlékműállítást. Hittel lesz erőnk felemelkedni, jövőt teremteni, mondta.

         94 név, 24 az első és 70 a második világháborús áldozatoké, amelyet a márványtáblákra  véstek. Több mint ezer elhurcolt és elgázosított izraelita polgártársunk nevének feltüntetése technikailag lehetetlen volt, ezért rájuk egy közös emléktáblával emlékezünk. A kommunista diktatúra két áldozatának, kiket az ’56-os forradalommal hoztak összefüggésbe, nevei nem kerültek fel, de az emlékmű jelképrendszere rájuk is utal, csakúgy, mint azokra a százakra, akiket ilyen vagy olyan formában az arctalan és elvtelen rendszer megkínzott és elhurcolt.

         Az emlékművet, leleplezése után a lelkészek megáldották, majd az intézmények és civil szervezetek képviselői után az elhunytak hozzátartozói is megkoszorúzták.

           Kovács Rozália

Felhasznált irodalom:

• Bihari Napló 2004 október 5,  Várostörténeti nap Érmihályfalván, Rencz Csaba írása
• Bihari Napló 2004 október 5 Csak egy(séges) magyar ügy legyen, Rencz Csaba írása.
• Bihari Napló 2004 október 13 Emléküket már nem csak szívek őrzik , Rencz Csaba írása.
• Reggeli újság, 2004 október 5, A fának van reménysége… D. Mészáros Elek írása.
• Bihari Napló 2004 október 11, Világháborús emlékművet avatnak Mihályfalván , Rencz Csaba írása.
• Dukrét Géza: Épített örökségünk, Nagyvárad, 222.oldal Világháborús emlékmű Érmihályfalván.