A cégen belüli közösségépítést jól szolgálja a közös cél, a jótékony adományozás és adománygyűjtés, az összegyűlt holmik kiszállítása, a találkozás a megajándékozottakkal, fogalmazott Berta Tamás, a budapesti Csillaghíd Alapítvány kuratóriumi tagja, aki a Budapesti Közlekedéstudományi Intézet (KTI) munkatársaival érkezett pénteken előbb Székelyhídra, majd Érmihályfalvára. A hogyant és mikéntet firtató kérdésünkre elmondta: alapítványuk hét esztendeje lépett kapcsolatba a dévai Szent Ferenc Alapítvány parajdi Szent Borbála Napköziotthonával, segítve az ott élők mindennapjait, évente nyári táborozást is szervezve a gyerekeknek. Az otthon vezetőjével, Kovács Ágnessel szoros, bensőséges kapcsolatba kerültek, és ezt a barátságot mintegy “átirányították” Székelyhídra, amikor Böjte Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője az itteni kastélyban létesülő Gyermek Jézus Otthon élére helyezte át Kovács Ágnest.
Most is adományokkal bőven felszerelkezve érkeztek Székelyhídra, ahol már 10 gyerek él a Stubembergek egykori kastélyában, melynek egy része már lakható, a többiben még zajlik a felújítás. Három autóval nyolc személy érkezett a KTI-től, előzőleg tudakozódva, mire is lenne szükség. Székelyhídon, hála Istennek, nem szenvednek hiányt semmiben, és mivel tudja, hogy egy napköziotthon beindítása mennyi gonddal, küszködéssel jár, az ajándékozókat “átirányította” Érmihályfalvára, ahol néhány hónapja kezdte meg működését az általános iskola Bank utcai épületében egy, ugyancsak a Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó napközi, vette át a szót Kovács Ágnes. Hozzátette: munkatársak András Ildikóval, aki a munka elején van, neki pedig öröm, hogy segíthet, mert ajándékot kapni is jó, de adni még jobb. Az érmihályfalvi csoport nevelője, András Ildikó szemmel láthatóan azt sem tudta, mihez kapjon meglepetésében, látva a rengeteg holmit, közte könyveket, evőeszközöket, tűzhelyet, mikrohullámú sütőt, televíziót, DVD-lejátszót filmekkel, konyhai eszközöket, játékokat, ruhákat, lábbeliket, és tartós élelmiszereket.
Nagy meglepetés volt a vendégek érkezése, ahogyan egymás után sorjáztak befele a dobozokkal, sőt, utána nekiláttak a munkának is, hiszen mindennek igyekeztek helyet találni. Tanúsíthatjuk, hogy az adományozók polcokat szereltek (mert azt is hoztak), beállították a tévét, edényeket pakoltak, és még egy óra is került a falra. Lelkületükről sokat elmond, hogy volt közöttük egy tinédzserkorú fiatalember, aki hónapokig gyűjtötte zsebpénzét, hogy azt most egy borítékban átadhassa saját felajánlásaként. Miután elkészült csoportkép, és nagyjából végeztek a pakolással, a vendégek visszautaztak Székelyhídra, ott töltötték az éjszakát, majd szombaton, hogy azért onnan se távozzanak nyom nélkül, a gyerekotthon kertjének takarításában segédkeztek szombat esti elutazásukig.
(erdon.ro)