2018. May 10.
A méhészek szerint az idei kimagaslóan jó évnek számít az akácvirágzás szempontjából. Erre már az is utalt, hogy a korábbi évekhez képest sokkal intenzívebb volt az akácillat. Egy Kolozs megyei méhésszel beszélgettünk Érmihályfalva határában.
Érmihályfalván minden május 3. hétvégéjén tarják a Nyíló Akác Napokat, ám a környékre oly jellemző fafajta nem mindig igazodik ehhez: idén is hamarabb virágzott, a fesztiválra már jórészt el is virágzik. Ellenben olyan intenzitású a virágzás, ami ritkaságnak számít, a bódító akácillat nem csak az erdőkben, de városszerte érezhető volt. Ebben az évben már április végén fehér virág-ruhába öltöztek az akácfák, a május elsejét is magába foglaló hosszú hétvégén az akác és a sült szalonna illata volt a jellemző. Az akácvirágzás természetesen a méhészeket is vonzza, akik szinte egymásnak adták a kilincset napokig a városházán, hogy bejelentkezzenek. A város tulajdonában 396 hektár akácerdő van, ehhez jönnek még a magántulajdonban lévők. A Gyerővásárhelyről érkezett Harasza Istvánnal a Recsege nevű erdőrészben találkoztunk. Persze, amíg odaértük a kocsimarasztaló homokban, több méhésztelep mellett is elhaladunk. A Kolozs megyei méhész 1988 óta foglalkozik “a bogarakkal”, vagyis éppen 30 éve. Közben volt munkahelye, a méhészkedés olyan kiegészítő foglalatosság és jövedelemforrás volt számára. Kezdőként 2 méhcsaládja volt, ám igen előrelátóként, amikor számítani lehetett már a hivatalos munkahelyét adó állami vállalat csődjére, 50 családos méhésszé fejlesztette magát. A megfogalmazás nem véletlen, hiszen mindent maga végez, saját kezűleg készíti a kaptárakat és minden egyéb kiegészítőt. Amikor a legtöbb volt, akkor 170 méhcsalád gyűjtötte neki a mézet, idén “csak” 84 családdal érkezett a Recsegébe.
Harasza István 1990-ben volt először Érmihályfalván. Megéri ilyen messzire eljönni? – kérdeztük a kívülálló naivitásával. Még messzebbről is, jön a válasz, ám nem minden évben. Vannak évek, amikor nem érdemes, amikor lehet előre tudni, hogy kevés lesz a “termés”. És ezt honnan lehet tudni? Egyszerű: egy jó erdész a sok éves tapasztalat alapján ezt jóelőre meg tudja mondani, és aki jóban van az erdésszel, annak utóbbi barátilag szól is, hogy kár a fáradtságért. Idén eddig a Szatmár megyei Tasnádszántón voltak, a repcén (bár mifelénk is végeláthatatlannak tűnően sárgállott a repce), ez után jött az akác. A méhész becslése szerint méhcsaládok ezrei repkedtek ezekben a napokban Érmihályfalva határában, magában a Recsegében is legalább 300 családot számlált. Az akácvirágzás méhészeti szempontból nagyjából 10 napig tart(ott) és kiemelkedően jó szezonnak minősül az idei. Azt alulírott magam is tudom, hogy az akác után a napraforgó következik a “méhésznaptárban”. Ezt azonban Harasza István már nem várja meg itt és nem is jön vissza: inkább a saját falujának határában lévő legelőkön ereszti szabadjára apró munkásait: a vegyes virágmézre van a leginkább kereslet a kolozsvári piacon.