Október elején számoltunk be arról az Érmihályfalván tartott fórumról, melyen (talán elsőként) elhangzott a bejelentés: magángazdák esetében maximum 30 hektárig az erdészet ingyen megőrzi az erdőket, pontosabban a gazdáktól az állam átvállalja a költséget. Tekintve, hogy a falopás, ugyanakkor a tűzifahiány micsoda gond megyeszerte, a bejelentés nagy visszhangra számított, ami… elmaradt. Érmihályfalván mindenképp, mondta el lapunknak Nyakó József polgármester, hozzátéve, hogy történt (illetve nem történt…) mindez annak ellenére, hogy az erdők illegális irtása töretlen lendülettel zajlik, miközben a Városházán vége-hossza nincs az ezek miatt reklamálóknak, illetve a tűzifát igénylőknek. A fentebb említett megőrzési lehetőségről nem csak a megyei, de a helyi sajtóból, sőt, az utcahosszan terjesztett szórólapokról is informálódhatott a lakosság, ennek “eredményéről” szóltunk fentebb.

A passzivitást látva a helyi önkormányzat maga lépett a gazdák nevében: Kiss Balázs mérnöktől, az elöljáróság szakemberétől megtudtuk, hogy december 12-én, szerdán aláírta a szerződést egyrészt a város, másrészről az illetékes erdészet a Mohos dűlőben lévő 6,8 hektárnyi erdő átadásáról/átvételéről megőrzés végett! Ezen a területen 20 magángazda kisebb-nagyobb erdőparcellái vannak, olyanoké, kiknek tulajdonjoga tisztázott, az erdészet pedig elfogadta a város nyilvántartását és megbízását. A következő lépés, hogy ezek a tulajdonosok (kik helyett gyakorlatilag tehát a város meglépte, hogy őrizzék erdőjüket) jelenjenek majd meg a Városházán a tulajdonukat igazoló dokumentumokkal és adják le kérésüket az erdőjükkel történő gazdálkodásra is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy előbb-utóbb fát is láthatnak erdőjükből, törvényesen. (Ezt a kérést is az erdészetnél kellene letenni, de a Városháza ezt az ügyintézést is felvállalja, összegyűjtve az igényléseket, melyek remélhetőleg lesznek.) Nyakó József polgármester áttörésként értékelte az említett szerződés létrejöttét, mivel egyrészt bizonyítja, hogy működik a rendszer, másrészt például szolgálhat más önkormányzatoknak, harmadrészt valóban gátat szabhat a falopásnak. Kifejtette: a folyamat nem áll meg, újabb parcellákra is sor kerülhet hasonló módon, ahol átláthatóak a tulajdonviszonyok és nem lenne elhanyagolható szempont, ha maguk a tulajdonosok a maguk érdekében együttműködőbbek lennének.

(Bihari Napló)