Az érmihályfalvi Gödör rendezvényházban Csomortányi István, a Partiumi Autonómia Tanács és az EMNP megyei elnöke házigazdai minőségben mintegy 80 helyi és környékbeli párttagot és érdeklődőt köszönthetett, hiányolva a helyi polgármestert, Nyakó Józsefet. Úgy vélte, Érmihályfalva joggal az első bemutató helyszíne a megyében, mivel az város “az autonómiaharc éllovasa”. Ezt követen “Kegyelem néktek, és békesség” köszöntéssel Tőkés László EP-képviselő, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelölti lista 3. helyezettje lépett a mikrofonhoz, hogy hármas minőségében fejtse ki gondolatait. Egyházi minőségében arról beszélt, hogy szerinte az egyházi autonómiát kikezdte a politikának történő behódolás, már a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben is, mely korábban az ő vezetésével a legtovább ellenállt, ám korábbi lelkes munkatársa püspök utódjává válva “egyik napról a másikra színt váltott”, vele együtt lelkészek sokasága is. Az EMNT elnökeként elmondta, hogy az RMDSZ is létrehozta saját kulturális autonómia-elméletét, mert tudja, hogy foglalkozni kell a témával, ám hallani sem akar politikai riválisa programjáról. EP-képviselőjelöltként leszögezte: a határon belüli és kívüli magyarság önrendelkezésének ügyéért fog dolgozni, hiszen a nemzet önrendelkezése egy közös nevező, ám felhívta a figyelmet: “Mi sem jutunk ki az EP-be, ha nem szavaztok ránk, annyi erőnk lesz, amennyivel felruháztok.”
Tőkés László úgy vélte, az anyaország kötődését a fórumhoz Nyíri Béla jelenléte szimbolizálta. A szomszédos, határon túl lévő Nyírábrány polgármestere és Fidesz-vezetője sok sikert kívánt a megjelenteknek harcaikhoz. A továbbiakban Bakk Miklós egyetemi tanár, politológus mintegy 40 percben ismertette magát az autonómiatervezetet, mely három alapelvre épül: autonómiát az ország minden területi közösségének, mert a jelenlegi állapot nem csak a magyaroknak nem felel meg; el kell ismerni a ténylegesen létező területi közösségeket, és azokat nem Bukarestből kell kijelölni; a közösségeknek nem azonos, hanem igény és tradíció szerint megállapított jogköröket adni. Az előadó térképen bemutatta, hogy például Erdélyben a Partium,a Bánság, Észak- és Dél-Erdély, illetve Székelyföld alkotna régiót, de részekre osztották az ország többi tájegységét is. Szót ejtett egyebek mellett a közösség fogalmáról, döntéshozatali mechanizmusokról, közjogi jellegről, hangsúlyozva, hogy egy javaslatról van szó.
Toró T. Tibor EMNP-elnök hozzászólásában úgy vélte, hogy a romániai magyar politikum az autonómia vagy hatalom útelágazás mentén szakadt ketté. Pártelnökként az EMNP további erősítését tűzte célul, hogy 2016-ban akár 40%-nyi szavazatot is szerezzenek a 2012-es 85-15%-os arány helyett a riválissal szemben. Az autonómiáról szólva hozzátette: nem parlamenti pártként elsősorban az RMDSZ-re kell nyomást gyakorolni, melynek tagjai ezügyben “már annyit hazudtak, hogy láthatóan nyúlik az orruk, s már az MPP is ezt teszi”. Két év múlva reményeik szerint már parlamenti pártként folytathatják, de az elnök szerint Románia csak nemzetközi nyomásra fogadja el esetleg az autonómiatörvényt. A fórum utolsó részében kérdéseket lehetett feltenni, ennek során, a május 25-i szavazást érintve Toró T. Tibor kijelentette: szerinte az RMDSZ nem érdemli meg a szavazatokat, ám a szavazók döntsenek lelkiismeretük szerint.
A három órás találkozó végén Csomortányi István azzal köszönt el, hogy más helyszínen folytatják a tervezet népszerűsítését.
(BN)