
Az 1956-os emlékművet a Széchenyi tér zöldövezetében állították fel a magyarországi forradalmat követő romániai megtorlásokban elítélt mihályfalviak emlékére.
A főnix madarat ábrázoló 3 méteres bronzszobrot a háta mögött álló hatalmas kőtömb tartja meg. A madár szárnyai lefelé zászlókban folytatódnak, melyek között a baloldali lyukas zászlót jelképez. A két lecsüngő részt az 56-os szám köti össze.
A baloldali lecsüngő rész végén a következő felirat olvasható: Adjál a té -/ ged félők-/ nek zászlót / melyet fele-/ meljenek az / igazságért. / Zsolt.61/6
A jobboldali lecsüngő rész felirata: Az / érmihályfalvi / csoport / emlékére / Emlékük / legyen / áldott / 2006.
A szobortól jobbra román nyelven: In amintirea / grupului / Valea lui Mihai 1956 / Sa se odihneasca in pace!
A szobor alkotója Mihály Gábor magyarországi szobrászművész, aki ismertette a főnixmadarat ábrázoló alkotását. A magyar kormány által kiirt pályázaton nyer összeget a városi tanács saját keretéből egészítette ki.
Az emlékmű felállítására 2006 október 28-án került sor. Kovács Zoltán polgármester köszöntötte az ünneplőket. Beszédet mondott Deutsch – Für Tamás magyarországi parlamenti képviselő, Cseke Attila államtitkár, Prókai Gábor az NKÖM képviseletében, valamint Székelyhídi Ágoston, az ’56-os emlékbizottság elnöke.
A szobor megáldása és megszentelése után a fiatalok ideillő műsora zárta az ünnepséget.
Az emlékmű melletti márványtáblán vannak felsorakoztatva az érmihályfalvi csoport vádlottjai. A felsorolt áldozatok közül az Érmihályfalván élt és tevékenykedett személyeket említjük csak, Kupán Árpád – Dukrét Géza: 1956 emlékezete Biharban című könyv Adattára alapján.
Sass Kálmán 1904-ben született Gálospetriben, kisbirtokos családból. 1936-tól Érmihályfalva református lelkésze több mint 20 évig. 1957 február 5-én tartóztatták le. Több mint egy éven át vallatták, kínozták. Államellenes fegyveres összeesküvés, hazaárulás, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítás, felbujtás, a szocialista államrend elleni szervezkedés, a magyar ellenforradalommal való szolidaritás, kapcsolat, röpcédulák készítése és terjesztése hamis vádjaival tartott koncepciós perben halálra ítélték, 1958 december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben.
Hollós István Érmihályfalván született 1906-ban. A rendszerváltozás előtt hadbíró volt, majd tanárként dolgozott Érmihályfalván. 1958 januárban tartóztatták le. A Sass Kálmán-per másodrendű vádlottjaként, tíz hónapon át tartó kegyetlen vallatás után, hazaárulás vádjával halálra ítélték. Az ítéletet 1958 december 2-án Szamosújváron hajtották végre.
Balaskó Vilmos 1914-ben született Szalacson. Letartóztatásakor Érolasziban volt református lelkész. Sass Kálmánnak volt cellatársa. Hazaárulás vádjával halálra ítélték. Testvére Balaskó Nándor nemzetközi hírű szobrászművész közbenjárására ítéletét életfogytiglanra módosították. Az általános amnesztiával szabadult. 2002-ben hunyt el.
Dr. Andrássy Ernő Szalacson született 1894-ben.Orvos volt Érmihályfalván. 1958. július 28-án tartóztatták le és a Sass Kálmán perben életfogytiglani börtönre ítélték. Ezt 1962-ben 25 évre mérsékelték. Börtönéveit Nagyváradon, Szamosújváron, Pitesti-en, Désen, majd újra Szamosújváron töltötte, innen szabadult 1964-ben. Elhunyt 1968-ban Érmihályfalván.
Csongrádi FerencÉrmihályfalván született 1917-ben. Asztalos volt, a Sass Kálmán perben 25 évre ítélték, 1964-ben szabadult kegyelmi rendelettel. Elhunyt 1996 december 29-én.
Csongrádi GáborÉrmihályfalván született 1910-ben. Géplakatos volt. A Sass Kálmán perben először életfogytiglanra ítélték, majd kegyelmi úton 25 évre csökkentették az ítéletet.1964-ben szabadult a kegyelmi rendelet alapján. Korán elhunyt.
Fehérvári Elek Nagysajón született1896-ban.Nyugdijas vasutas volt, raktárnok. A Sass Kálmán perben 10 évi szigorított fegyházra ítélték. Az 1964 évi kegyelmi rendelet alapján szabadult. Elhunyt 1966-ban.
Fekete Károly Érmihályfalván született 1898-ban. Festőművész volt. Letartóztatásakor 1958 június 15-én. A Sass Kálmán perben mivel több templom freskóját és ikonjait festette, a rendszer elleni szervezkedés mellett az egyházi reakció támogatásával is vádolták. 25 évi szigorított fegyházra ítélték. Az 1964 –es kegyelmi rendelet alapján szabadult. Elhunyt 1981-ben Érmihályfalván.
Földesi Ilona (Veronika testvér) Nagyváradon született 1909 október 9-én. Diakonissza volt. 1955-től a székelyhidi kórházban főnővér. Az 50-es évek első felében Érmihályfalván Sass Kálmán mellett egyházi segédszolgálatot látott el. Letartóztatták a rendszer elleni szervezett bűncselekményben való részvétel vádjával ítélték el. 5 év börtönre.1963 januárjában szabadult, szolgálatot már nem vállalt. Elhunyt 1983-ban Nagyváradon.
Halmágyi László Halmiban született 1909-ben. A mihályfalvi konzervgyárban volt tisztviselő. 1958 április 5-én tartóztatták le. A vád alapja az volt, hogy kölcsön adott egy írógépet Sass Kálmánnak, illetve Számadó Ernőnek. Életfogytiglani fegyházra ítélték hazaárulás vádjával. Nagyváradon,Pitesti-en, Szamosújváron töltötte büntetését. 1964-ben kegyelmi rendelettel szabadult.
Man Cornel (Kornél)Biharszentandráson született 1893-ban. Gyógyszerész volt Érmihályfalván. A Sass Kálmán perben 1958 júniusában tartóztatták le. Az 1958 október 6-án tartott tárgyaláson 25 év szigorított fegyházra ítélték. Börtönéveit Nagyváradon, Désen és Szamosújváron töltötte. Innen szabadult 1964-ben kegyelmi rendelettel. Székesfehérváron halt meg.
Nagy Lajos Érmihályfalván született 1921-ben. Szabómester volt. A Sass Kálmán perben 1958 június 15-én tartóztatták le szervezkedés és hazaárulásban való bűnrészesség vádjával 25 év fegyházra ítélték. Nagyváradon, Pitesti-en, Désen és Szamosújváron raboskodott. Onnan szabadult 1964-ben kegyelmi rendelettel. Elhunyt 1991-ben.
Oláh Ferdinánd született 1920-ban Érmihályfalván. Fogász volt. Letartóztatták 1958 május 21-én. A Sass Kálmán perben hazaárulás vádjával életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Börtönéveit Nagyváradon, Pitesti-en, Désen és Szamosújváron töltötte, innen szabadult 1964-ben. Hazatérése után is fogászként dolgozott, elhunyt 1986-ban.
Rimay János Kágyán született 1912-ben, birtokos , az érmihályfalvi társas gazdaság elnöke volt. A Sass Kálmán perben hazaárulás vádjával életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Raboskodott a nagyváradi Törvényszéki fogházban, Pitesti-en, Désen, Szamosújváron. Innen szabadult az 1964-es kegyelmi rendelet alapján. Elhunyt 1998-ban Érmihályfalván.
Sallay Lajos Nagykárolyban született 1901-ben. Egészségügyi katonai akadémiát végzett, gyógyszerész volt Érmihályfalván. Nagykárolyban tartóztatták le a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával. 25 évre ítélték . Nagyváradon, Pitesti-en, Désen és Szamosújváron volt börtönben. 1964-ben szabadult. Nagykárolyban halt meg 1981-ben.
Számadó Ernő 1907-ben született Budapesten. Viszontagságos élete volt, Érkeserűben telepedett le. Ott tartóztatták le a Sass Kálmán perben 1958 júniusában. 1958 október 6-án ítélték el hazaárulás vádjával életfogytiglani fegyházra. A nagyváradi és a szamosújvári börtönben volt. 1963-ban egy kegyelmi rendelet alapján szabadult. Visszatért Érkeserűbe, ott halt meg 1983-ban.
Szász Ferenc Marosszentimrén született 1900-ban. Biológiatanár volt Érmihályfalván. A Sass Kálmán perben rendszerellenes szervezkedés vádjával 25 évi kényszermunkára ítélték. Nagyváradon, Pitesti-en, Désen és Szamosújváron volt börtönben, innen szabadult az 1964. évi kegyelmi rendelet alapján.
Székely Gyula Érsemjénben született 1916-ban . Letartóztatásakor festő-kárpitos volt az érmihályfalvi kisipari szövetkezetben. 1958 június 4-én tartóztatták le. a Sass Kálmán perben rendszerellenes szervezkedés vádjával. A nagyváradi börtönben, a Duna-deltában, majd Szamosújváron volt, ahol a börtönben bútorgyárban dolgozott, innen szabadult 1964-ben. Szabadulása után a nagyváradi vasútnál dolgozott a karbantartó részlegen. Elhunyt 2001-ben Érmihályfalván.
Torda Dániel Érmihályfalván született 1893 októberében. Géplakatos volt. A Sass Kálmán perben hazaárulás vádjával életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Nagyváradon, Pitesti-en, majd Szamosújváron volt börtönben, innen szabadult 1964-ben. Elhunyt 1973-ban.
Zeffer Mihály született Gálospetriben 1906-ban. Érmihályfalván volt gazdálkodó. 1958 május 21-én tartóztatták le a Sass Kálmán féle perben hazaárulás vádjával. Bűnjelként egy, a szénaszinbe becsempészett rozsdás fegyvert felhasználva, életfogytiglani fegyházra ítélték. Nagyváradon, Szamosújváron és Nagyenyeden volt börtönben. Innen szabadult 1964-ben. Hazatérése után ládaszegező munkás volt a konzervgyárban. Meghalt 1980-ban.
Kovács Rozália
Könyvészet:
- Kupán Árpád – Dukrét Géza: 1956 emlékezete Biharban, Nagyvárad 2006, 129 – 171. oldal
- Dukrét Géza: Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében , Nagyvárad 2012, 219.oldal
- Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 2002, 49.oldal.