
Az emberekereskedelem napjainkban egyre égetőbb problémává válik! A magasabb életszínvonal iránti elvárások szintje és a Romániában tapasztalt gazdasági és társadalmi színvonal közötti eltérések, a jövő bizonytalansága, az elégedetlenség amiatt, hogy a munkát nem fizetik meg kellőképpen, a pénz-megtakarítási képtelenség, a korrupció és a szegénység – mindezek szembe állítva a célországban kínálkozó gazdasági lehetőségekkel – a legfontosabb és legmeghatározóbb tényezők azok számára, akik úgy döntenek, hogy az országhatárain kívül próbálnak szerencsét, sokan szinte bármi áron, kellő nyelvtudás, felkészültség és tájékozódás nélkül.
A legtöbb ember úgy gondolja, hogy az emberkereskedelem távol, idegen országokban történik. Tulajdonképpen azonban az emberkereskedelem mindenhol jelen van − észrevesszük-e? És ha igen, tudjuk-e, mit kell tennünk? A cikk ezekre a kérdésekre ad választ, mivel a Lámpás Alapítvány egyik fő tevékenysége az emberkereskedelem megelőzése, a külföldön dolgozni szándékozók, a végzős diákok tájékoztatása a migrációs veszélyekről, a jogaikról és kötelezettségekről a külföldi munkaerő-piacon.
Fontos felismerni azt, hogy amellett, hogy nemzetközi bűncselekmény, az emberkereskedelem nagymértékben helyi probléma is, amely saját közösségeinkre is hatással lehet. Az emberkereskedelem bárhol történhet – saját városunkban, utcánkban, még a szomszédunkan is! Biztosan van közvetlen környezetünkben olyan ismerősünk, aki időként külföldön kényszerül dolgozni, kemény körülmények között. Volt ennek a személynek munkaszerződése mikor elment? Tudta, hogy milyen körülmények között fog dolgozni? Ebben az esetben még nem beszélünk emberkereskedelmről, viszont az elkeseredés és a tudatlanság, ami sok kivándorlót jellemez csupán egy lépésre van azoktól, akik ezt valóban kereskedésre használnák fel.
Mit jelent az emberkereskedelem? Létezik egy szervezett bűnözési hálózat, amely: megkeresi, toborozza, elszállítja, elrejti, eladja és fogva tartja az embereket hogy hasznot húzzon a kizsákmányolásukból.
Mit is nevezünk kizsákmányolásnak? Mások prostitúciójának kizsákmányolását vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy kényszerszolgáltatásokat (például koldulás, lopás), rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy szerveltávolítást.
Dióhéjban összefoglalva emberkereskedelem az, amikor az áldozatot áruként kezelik és kizsákmányolják – megvehetőnek és eladhatónak tekintik.
Fontos különbséget tennünk az embercsempészet és emberkereskedelem között, míg az embercsempészet célja az illegális határátlépés, pénzügyi vagy egyéb anyagi juttatás közvetett vagy közvetlen megszerzése érdekében, az emberkereskedelem célja a kizsákmányolás. Az emberkereskedelem az adott országon belül is lehetséges, nem kell feltétlenül átlépni a határt.
Az emberkereskedők különbző toborzási módszereket használnak, mint például fenyegetés, erőszak vagy bármilyen más formában történő kényszerítés, emberrablás, szélhámosság vagy csalás, hatalommal vagy kiszolgáltatottsággal történő visszaélés. Nagyon sok esetben az emberkereskedők a lover boy-nak nevezett módszert is alkalmazzák, amely során a férfiak elcsábítják a lányokat, majd néhány hónap elteltével a kapcsolatukra és megélhetésükre hivatkozva rábeszélik a nőket, hogy alkalmanként pénzért vállaljanak szexmunkát.
Az áldozatok toborzásának egyik eléggé elterjedt módja a külföldi munkalehetőségek, azaz „azok a jól fizetett munkahelyek”;, amelyek esetében nem szükséges szakmai képesítés, és amelyek általában csalásnak bizonyulnak. Ezek az álláshirdetések általában étteremben, klubban, szállodában, mezőgazdaságban, építkezésen, otthonról stb. végzett munkákat hirdetnek.
Számos áldozatot közeli, megbízható személyek segítségével toboroznak: szomszédok, ismerősök, jelenlegi vagy volt munkatársak vagy osztálytársak. De lehet akár egy vállalat, fejvadász cég, amely különböző formák alatt működik: közvetítő iroda, utazási iroda, au pair ügynökség, modell és divatügynökség, művészettel kapcsolatos ügynökségek, társkereső ügynökségek, olyan ügynökségek, amelyeknek nem tartozik a munkakörükbe az emberek alkalmazása.
A toborzók – férfiak és nők egyaránt – kihasználják ezeknek az ártatlan személyeknek az álmait, naivitását, elkeseredettségét, szegénységét és tudatlanságát.
Szülőként, nagyszülőként fontos, hogy világosítsuk fel gyermekeinket, unokáinkat az emberkereskedelem veszélyeiről! Mondjuk el a fiataloknak, hogy ne üljenek be egy ismeretlen személy kocsijába, amikor lehetőség van rá, használják a tömegközlekedést, autóbuszt, vasúti közlekedést. Kísérjük figyelemmel, hogy gyermekünk mit csinál a szabadidejében, milyen honlapokat nyit meg, mit tölt le, mit tölt fel, illetve figyeljünk rá és beszélgessünk vele, hogy kikkel chatel, kikkel tartja a kapcsolatot az interneten keresztül!
Aki az internet világába lép, az adatokat közöl magáról, képeket tölt fel, személyes információkat ad ki magáról. De nem mindegy, hogy milyen minőségben és mennyiségben! Fontos a felelős felhasználói magatartás! A fiatalok az internet segítségével új barátságokat keresnek és kötnek, amely sok idejüket elveszi más feladatoktól.
Mivel a toborzás interneten keresztül is megtörténhet, a következőkre kell odafigyelni:
– Tegyük priváttá adatlapunkat közösségi oldalunkon. Így profilunkat csak azok nézhetik meg, akik a barátaink listáján rajta vannak!
– Ellenőrizzünk le minden internetről szerzett információt!
– Válogassuk ki figyelmesen, hogy kiket adunk hozzá a kapcsolatlistánkhoz, idegeneket ne fogadjunk el!
– Ne töltsünk fel túl sok személyes információt a nyilványos profilunkra (születési idő, cím, telefonszám)!
– Ne küldjünk provokáló fényképeket interneten keresztül! Ne töltsünk fel privát/intim képeket a mindenki által látható profilunkra. Ha egy kép felkerül, onnantól kezdve önálló életet él. Bárki letöltheti, mutogathatja, feltöltheti kompromittáló oldalra, elmaszkírozhatja, kellemetlen szituációba keverheti a fiatalt.
– Soha ne találkozzunk kísérő nélkül, egyedül olyan emberrel/emberekkel, akit/akiket az internetek ismertünk meg.
Ha van ismerősünk, aki külföldön keres munkát, hívjuk fel a figyelmét a következőkre:
– Ha közvetítő irodán keresztül tervezi a kiutazást, ellenőrizze le a munkaközvetítő hitelességét a Munkaügyi Felügyelőségnél!
– Tájékozódjon a munkavállalás és a kint tartózkodás féltételeiről!
– Nyelvtudás nélkül nő a kiszolgáltatottság! Tanuljon meg legalább 100 szót az adott ország helyi nyelvén!
– Ismeri a programot és a tevékenységeket, amelyeket végre kell hajtani, valamint, hogy mennyi pénzt fog keresni!
– Ellenőrizze le, hogy a felajánlott fizetés lefedi-e a költségeit és rendelkezésére áll-e elegendő pénz az első fizetésig az összes kiadásra. Vigyen magával pénzt legalább a hazaútra!
– Részletes munkaszerződést kell kötni és csak akkor írja alá, ha megbizonyosodott róla, hogy mindent megértett, amit belefoglaltak, egy olyan nyelven, amelyet ismer. A felek által aláírt szerződés két példánya az otthonában kell legyen, biztonságos helyre eltéve!
– Tájékoztassa ismerőseit, családját, barátait a munkahelyéről és a lakhelyéről (cég neve, telefonszám, szállása pontos címe)!
– Kössön baleset- és betegbiztosítást!
– Írja le a Román Nagykövetség telefonszámát, elérhetőségét abban az országban, ahová kiutazik!
– Jegyezze meg egy olyan ismerőse telefonszámát, akiben teljesen megbízik, egyezzenek meg, hogy milyen gyakran fog telefonálni és állapodjanak meg egy jelszóban, amit használni fognak telefonbeszélgetéseik során, ha veszélyben van és nem beszélhet nyíltan!
– Kiutazás előtt gyűjtsön információkat a célország viselkedésformáiról, gasztronómiájáról, kulturális és társadalmi szokásairól!
– A kinti elérhetősége érdekében aktiválja a mobiltelefonján a roaming szolgáltatást!
– Készítsen több fénymásolatot az útleveléről, személyi igazolványáról, az eredeti okmányokat pedig csak a rendőröknek vagy a vámfelügyelőknek adja oda!
– További információért keresse fel a Lámpás Alapítvány munkatársait – 0764 043 989!
Ha gyanússá válnak a dolgok vagy veszélyben van:
– Mindig legyen jelen, ha hivatalos ügyek intézéséhez szükség van az útlevelére!
– Ha a munkáltató nem tartja be a munkaszerződésben leírtakat, jogában áll felbontani a szerződést, ha nem történik változás és hátrány éri!
– Jegyezzen fel minél több információt a tartózkodási helyéről (cím, telefonszám, nevek)!
– Kérjen segítséget azoktól az emberektől, akikkel kapcsolatba kerül!
– Küldjön üzenetet a családjának és az otthoni barátainak!
– Vegye fel a kapcsolatot a román nagykövetséggel abban az országban, ahol tartózkodik!
– Vegye fel a kapcsolatot velünk!
– Hívja a rendőrséget!
– Segélyvonal, ahol tanácsot lehet kérni, illetve bejelenteni egy lehetséges emberkereskedelem vagy kizsákmányolási szituációt:
0800 800 678 (ingyenesen hívható Romániából)
0040 21 313 31 00 (külföldről nem hívható ingyenesen).
Vura Ottilia, a Lámpás Alapítvány koordinátora