
Péntek délelőtt a Gizella Művelődési Központban találkoztak a Hajdú-Bihar Vármegyei és a Bihar megyei, Érmellék népi építészetével foglalkozó szakemberek. Borbély Csaba, az intézmény vezetője fogadta az Angyal László, a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Vármegyei igazgatója által vezetett küldöttséget. Az intézményvezető rövid köszöntője után átadta a szót Dr. Erdei Gábornak, az Érmelléki Népfőiskola elnökének, a rendezvény moderátorának, aki tájékoztatta a jelenlévőket a találkozó napirendjéről. A szakmai találkozó ,,Az Érmelléki Értéktár előkészítése” című pályázat keretében megvalósuló ,,Épített örökség, népi építészet” elnevezést kapta.
Elsőként Dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos, az Érmelléki Faluturisztikai Társaság elnöke, a gálospetri és szalacsi tájházak tulajdonosa tartotta meg ismertetőjét az Érmelléken fellelhető és megmentett népi építészeti örökségekről. Ő az, aki önerőből tájházakat, borospincéket, pajtákat és egyéb gazdasági épületeket mentett meg az enyészettől, visszaállítva őket az eredeti állapotukba. Nevét nem csak szűkebb pátriájában, az Érmelléken, hanem az egész Kárpát-medencében ismerik, tevékenységét elismerik.
Utána Vadász Márton (Ph.D. hallgató, Debreceni Egyetem) az Érmelléki Népfőiskola titkára beszélt, ,,Ami volt, és ami maradt”, a magyarországi, bihari, érmelléki népi épitészet helyzetéről. Felvázolta a kollektivizálás hatásait a falvak átalakulásában, a gazdasági épületek értékvesztését, amely alapjaiban változtatta meg a népi építészetet, röviden bemutatta Dám László, Varga Gyula és Pataky Emőke kutatásait. Összegzésképpen hangsúlyozta, a helyi közösségek és a kutatók örökségképe eltérő lehet, mást tart értéknek az épület tulajdonosa és a kutatást végző szakember. Ezért is fontos az Érmelléki Értéktár munkája, amely felhívja a közösség figyelmét a saját, örökölt értékeire, ezáltal megóvhatóvá válhatnak az arra érdemes épületek.
Szentei Tamás, Debrecen Város kulturális osztályának vezetője Debrecen és az Érmellék kapcsolatát elemezte, Debrecen kulturális szektorát érintő váratlan kihívásokat (járvány, a háború majd a nyomában fellépő infláció, stb.) majd a város regionális és kulturális szerepkörét taglalta. Zárásképpen a debreceni kulturális innovációkat, szakmai eredményeket, a nemzetközi kapcsolatokat és a legújabb fejlesztéseket, beruházásokat ismertette.
Kovács Regina egyetemi hallgató az értékfeltárás és megőrzés egyszerű módszerét mutatta be, saját példáján keresztül, a nagymamájával készített kép és hang anyaggal.
Az előadások után kialakult baráti beszélgetés előrevetítette egy gyümölcsöző együttműködés lehetőségét, amelynek legfőképp az Érmellék lakossága, azon belül az épített örökség megóvását szem előtt tartók örülhetnek.
Balázs József Attila