Pénteken délelőtt az érmihályfalvi Gödör rendezvényházban tartották meg a PÖT soron következő ülését, melyre Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Arad és Temes megyék önkormányzati tisztségviselői, illetve az RMDSZ országos vezetésében részt vevők, továbbá magyarországi meghívottak voltak hivatalosak. A Himnusz elhangzása után Kosztandi Mihály micskei polgármester mondta el Wass Albert: Üzenet haza című versét, ezzel mintegy megadva a tanácskozás alaphangját. A továbbiakban levetítették a házigazdák azt a 11 perces filmet, mely a város múltját és jelenét mutatja be (s mely hétfőtől a helyi honlap által bárki által megtekinthető lesz). “Ezek vagyunk mi”, kezdte a filmre utalva köszöntőjét Nyakó József házigazda polgármester, aki PÖT-elnöki és moderátori tisztségében a Maros, a Tisza és Máramaros határolta térség képviselőit üdvözölhette. A prezídiumban (rajta kívül, ülési sorrendben) Pataki Csaba Szatmár megyei és Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnökök, Pajna Zoltán, a Hajdú Bihar megyei Önkormányzat elnöke, Cseke Attila szenátor, Bihar megyei RMDSZ-elnök, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke, Szabó Ödön és Biró Rozália képviselők foglaltak helyet. A mikrofonhoz elsőnek a Kelem Hunor szövetségi elnököt helyettesítő Porcsalmi Bálint lépett, aki sajátos stílusát nem meghazudtolóan, utalva az elegáns dekorációra, illetve többiekéhez képest önmaga által megállapított alul-öltözöttségét azzal mentette ki, hogy “nem tudta, hogy önkormányzati lakodalomba hivatalos”.
A derültséget kiváltó megjegyzés után következett a politikai tájékoztató, amit 3 téma köré csoportosított: mi történik most Romániában?; az önkormányzatok szerepe a választások közötti félidőben; feladatok. A témák természetesen összefonódtak, néhány általunk fontosabbnak vélt megállapítást ragadunk ki alább. Ember legyen a talpán, aki megmondja, mi a helyzet ma Romániában, kezdte az ügyvezető alelnök. Nincs országos jövőkép, nincsenek átfogó projektek, tervek. Nekünk (értsd. RMDSZ) felelősségünk van abban, hogy a román politikumnak nincs jövőképe, hiszen az önkormányzatok nem lehetnek ellenzékben, nekik támogatásokra, forrásokra van szükségük. A jelenlegi kormány az egyetlen lehetőség pillanatnyilag, az ellenzéknek egy projektje van: rugdosni a kormányt, ami önmagában nem baj, a gond az, hogy ehhez minket is felhasználnak, állapította meg az ügyvezető elnök. Közlése szerint a szervezet a 2016-os szintet tudja tartani a választók körében, tehát “jól állunk, nem kell elkeseredni, de nem is szabad hátradőlni”. Úgy vélte, a szervezet képviselőinek korrigálni kell a felismert hiányosságokat, “ki kell menni az emberek közé” a véleményekért. A Minority SafePack aláírásgyűjtés kapcsán a legfrissebb adatot közölte: 822 ezer szignó gyűlt össze a szükséges 1 millióból. Megállapítása szerint a kezdeményezést Európában a Kárpát-medencében veszik a legkomolyabban, ezért itt van szükség “rásegítésre”, a helységek a testvértelepülési kapcsolataikat latba véve sarkallhatják aktívabb részvételre a határ túloldalán élőket. A magyarországi választások kapcsán hozzátette: az RMDSZ a felvilágosításból és az adminisztrációból veheti ki a részét. (A Porcsalmi Bálinttal készült interjú ITT olvasható.)
Cseke Attila először is megköszönte a szervezők munkáját, majd az úgynevezett centenáriumi évvel kapcsolatos meglátásait mondta el. Úgy vélte: mindkét oldalon vannak félelmek, egyik részről az elszakadás, másikról az erőszakos asszimilálás a rémkép. “A gyulafehérvári ígéretek nem teljesültek, tehát a romániai magyarságnak nincs mit ünnepelni”, ismételte meg a kijelentést, hozzátéve, hogy számunkra az a fontos, ami előre mutat, nem megijedni kell, hanem törekedni a párbeszédre. Ezt követően részletesen kitért az készülő közigazgatási törvényre, melynek összességében kép pozitívumát tudta kiemelni: nem lehetne vitat tárgyává tenni egy önkormányzati rendelkezés időszerűségét, illetve az ellenőrző hatóságok kötelesek lennének előzetes törvénymagyarázatokat adni, hogy később ne lehessen az eltérő értelmezésre hivatkozva bírságokat kiróni. Sokkal több a negatívum, például a tervezet közel sem törekszik a decentralizációra, és sok a két-, esetleg többféleként is magyarázható rendelkezés. (További részletekért lásd elmúlt pénteki lapunk 2. oldalát – szerz. megj.) Pajna Zoltán az előzetesen meghívott Kósa Lajos minisztert helyettesítette, utóbbi – előbbi bejelentése szerint – többi politikustársához hasonlóan a választási körzetében kell tartózkodjon, miután a kormánypárt “egy nagy pofont kapott a hódmezővásárhelyi előrehozott választáson”. A miniszter tervezett előadása a régiófejlesztés közös lehetőségeiről szólt volna, e témában beszélt a Hajdú Bihar megyei önkormányzati elnök is. Úgy vélte, hogy az elmúlt 8 év olyan stabilitást hozott Magyarországnak, amihez most a többi közép-európai ország is csatlakozni kíván. A közvetlen határmenti együttműködésről úgy vélte, hogy a döntési jogkörök megvonása miatt a RO-HU az egyik legrosszabbul működő úgynevezett inter-regionális kapcsolat.
Pajna Zoltán szerint eközben érdekünk a területfejlesztési lehetőségek megnyitása és arra is felhívta a figyelmet, hogy sok közvetlen brüsszeli pályázati lehetőség van. Javaslatot is tett egy megyék közötti fejlesztési munkabizottság létrehozására. Az elnök végül köszönetet mondott az RMDSZ-nek a könnyített honosításban, illetve a választási regisztrációban nyújtott munkájához. Utóbbi gondolathoz kapcsolódva állapította meg Szabó Ödön, hogy Bihar megye nem csak a legtöbb Minority SafePack-aláírást, de a legtöbb választási regisztrációt is magáénak mondhatja. Utóbbihoz hozzáfűzte, hogy a romániai magyarok “tudják, mit akarnak, nem kell fogni a kezüket”, illetve hogy a szavazatok begyűjtésénél “olyanok is aratni akarnak majd, akik nemigen vettek részt a vetésben”. A képviselő a parlamenti munka kulisszatitkaiban is betekintést adott a hallgatóságnak, helyi témára térve pedig kérte, hogy az érmelléki fejlesztési terv kialakításánál legyen a résztvevőknek egy egységes szemlélete. A gyűlés végső részében Sárközi Zoltán, a Magyar Nemzeti Kereskedőház váradi irodavezetője mutatta be a magyarországi Globomax céget, melynek igazgatója, Amberger Árpád tartott előadást azokról az informatikai szolgáltatásokról, melyekkel az önkormányzatok rendelkezésére állnak. Utóbbi alatt már felszolgálták az ebédet, melynek fogyasztása alatt került sor nem csak az elhangzottak megbeszélésre, hanem az önkormányzati tisztségviselők számos kérdést intéztek a politikusok felé, közvetlen gyakorlati, sok esetben egyéni gondok megoldásával kapcsolatban. A tanácskozás összességében mintegy négy órányit tartott.