Ismét egy olyan ünnepségnek lehettünk részesei, melyhez szűknek bizonyult a kultúrház, ráadásul a kánikulában valóságos szaunához hasonlított a nézőtér, de még a színpad térsége is…
A műsorvezetés feladatát Indrie Krisztina és Boros Emőke tanárnők látták el, míg Baghiu-Vadász Mónika tanárnő minden osztálynak segédkezett az énekszámok előadásában, ami ugyancsak nem kis teljesítmény volt.
A két műsorvezető tanárnő búcsúztatta elsőként a nyolcadikosokat, emlékeztetve azokra a pillanatokra, melyek mintha tegnap lettek volna, amikor az akkori kisgyerekek először lépték át az iskola küszöbét, talán könnyes szemmel, s most íme, újabb fontos pillanathoz érkeztek, amikor lezárul életük egy szakasza, melyről remélhetőleg úgy gondolják: szép volt.
Nem csak végére értek a nyolcadik osztálynak, de már van személyi igazolványuk is, tehát végérvényesen “nagyok” lettek, akik már felelősek tetteikért, döntéseikért – búcsúzott az újabb felnőtt generációtól Csengeri Csongor igazgató, az iskola jelmondatával: “Jól, s jót!”
Ezek után következett a hetedikesek búcsúztató műsora – előbb a román, utána a magyar tannyelvű osztályok közös produkciója, majd egyenként szólították színpadra a batyu és a virág átvételére a nyolcadik osztályok diákjait: VIII.A. – osztályfőnök Bulzan Doina, VIII.B. – osztályfőnök Boldi Maria, VIII.C. – osztályfőnök Sütő Tímea, VIII.D. – osztályfőnök Török Erzsébet, VIII.E. – osztályfőnök Erdődi Emma, VIII.F. – osztályfőnök Szabó Emőke. A nyolcadikosok maguk is “búcsúműsort” adtak elő, majd a Gaudeamus igitur… éneklése közben ballagtak le a színpadról, a nézőtéren át az udvarra, ahol családtagok, ismerősök, barátok vártak rájuk virágcsokrokkal.
A zárszó előtt Csengeri Csongor igazgató bejelentette: a tanévzáró ünnepséget június 20-án reggel 9 órakor tartják.
(Az ünnepség idején a színpad előtt voltak felállítva a nyolcadik osztályok tablói, ezek láthatóak alább.)