A helytörténetet kutató öröme az, amikor egy fénykép, vagy egy új adat kerül elő az eddig kutatott családok tagjairól. A bernáthfalvi Bernáth család egyik tagját, Bernáth Kálmánt mutatjuk be, a most előkerült fényképek, adatok felhasználásával.
Bernáthfalvi Bernáth József (1801 – 1860) birtokos, Bihar megyei alispán és Halmágyi Karolina (1813 – 1839) gyermeke volt a nevezett Bernáth Kálmán, aki Érmihályfalván született 1831-ben , de Debrecenben halt meg 1886-ban.
Életéből csak röviden megfogalmazott adatok maradtak fent. A leírások szerint az 1848-as forradalom idején még diák Debrecenben; 1848. augusztus 28-tól közvitéz a debreceni önkéntes nemzetőröknél, majd a 28. zászlóaljba került; 1848. október 19-től hadnagy a 16-dik zászlóaljban; december 11-től betegség miatt szolgálaton kívüli; 1849. május 14-én főhadnagy lesz a 94. zászlóaljnál, a Tiszai hadseregnél; Borosjenőnél teszi le a fegyvert;
az 1850-es években törvényszéki hivatalnok Debrecenben; 1867-ben Bihar megye Érmelléki járásának szolgabírájává választják; főbíró 1868-ban, és 1871-ben Érmihályfalván; 1882-ben kataszteri felügyelő; a Biharmegyei Honvédegylet tagja; más adat szerint 1870.január 16-tól törvényszéki bíró Debrecenben.
Bernáth Kálmán alig 8 éves, amikor édesanyja, mindszenti Halmágyi Karolina meghalt. Édesapja, Bernáth József később újra nősült, második felesége szilágysomlyói Kurányi Amália.
Tudjuk, hogy a szabadságharc leverése után Bernáth Józsefet elfogták, eleinte Pesten volt elzárva, majd Jozefstadtba vitték és „kötél általi halálra és jószágvesztésre ítéltetett” – olvassuk Horváth Mihály könyvében.
„Bernáth József halálbüntetését életfogytiglani fogházra változtatták, amibe azonban neje, Kurányi Amália és fia, Kálmán nem tudtak belenyugodni s addig nem pihentek, míg 1852 év végén kegyelmet nem nyertek részére”- írja Barabásy István családtörténetében. Ugyancsak ő közöl két levelet, amelyet 1852-ben Kurányi Amália írt Kálmánnak, Bernáth József kiszabadítása ügyében:
„… Légy nyugodt, ha az Isten tavaszig meg nem szabadítja, akkor Gida bátyád veled együtt fel jön ide Pestre, s innét veletek együtt megyünk apádat meglátogatni, s egyszersmind a császár őfelségéhez kegyelemért esedezni.” (1852. március 27.)
„…Szándékod, hogy Ő felsége elébe akarsz járulni kegyelemért esedezvén szegény édes apád számára igen helyes (…) ami folyamodásodat illeti, azt egy ügyvéddel kell feltétetni németül (…) magad pedig beszélhetsz magyarul, de lehető legrövidebben, csak arra vigyázz, mikor kijössz, valahogy hátat ne fordíts s háromszor hajtsd meg magadat.” (1851. június 11.)
Bernáth Kálmán felesége, Komáromy Jozefa (1838 – 1903), esküdtek 1859-ben, gyermekeik:
– Bernáth Etelka (1861-1964) férje Szunyogh István (1858-1885), gyermekük Szunyogh Barnabás (Kardos Mária)
– II. Bernáth Kálmán, felesége Lajossy Anna, gyermekeik: Anikó (Csanak György) és Kálmán (Batta Mária).
– Bernáth Miklós, felesége ismeretlen, gyermekei Magda és Miklós.
Kovács Rozália
Felhasznált irodalom:
– Genealógiai füzetek, Kolozsvár 1912: A bernáthfalvi Bernáth család biharmegyei ága, írta Dr. Barabásy István. 23. és 48.oldalak.
– Bihari Diéta II. 72 – 75. oldal Főhadnagyok
– Ármós Endre: A nemzetőrség szervezése 1848/49-ben Bihar megye érmelléki járásában 72.oldal
– Bihari Napló 2002 március 19. Szilágyi Aladár összeállítása: Az Érmelléken született 1848-as nemzetőr és honvéd tisztek (Válogatás Ármós Endre 1999-ben megjelent monográfiájából).
– Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848-49-ben 577.oldal