2013. February 9.
"Szóval az operett kell, az operett hódít, az operettnek reneszánsza van" - írta Juhász Gyula 1908-ban. Ezt igyekezett bizonyítani péntek este a kultúrházban az MM Pódium Színház.
Színpadon az MM Pódium társulata
A nagyváradi MM Pódium Színház 2012-2013-as évada felnőtteknek szóló előadásai között szerepel a “Lári fári… avagy a magyar operett királyai” című zenés, táncos szórakoztató összeállítás.
Sajnos, a pénteki előadáson nem ezrekben, de még csak nem is százakban volt mérhető az érdeklődés, de az a mintegy 45-50 fő, aki részt vett, megtapasztalhatta, hogy a “vándorszínészek” ennyi ember előtt is ugyanolyan átéléssel éneklik, hogy Szép város Kolozsvár…
A nagyváradi Szent László teret idéző háttér előtt egy régi, varázsszemes rádión Meleg Attila megnyomott egy gombot, és jelképesen az ósdi készülékből szólaltak meg a klasszikus hangok: Honti Hanna és Feleki Kamill énekelte, hogy Lári fári… (Kálmán Imre: Cigányprímás)
150 éves a magyar operett, hiszen 1862-ben született meg az első, a Szerelmes kántor (melynek zenéjét Allaga Géza, librettóját Bényei István jegyezte), mondta el bevezetőjében a társulat vezetője és előadója.
A teljesség igényével kezdtek neki az előadás összeállításának, de menet közben rájöttek: a lehetetlenre vállalkoztak, mondta a műsor vége felé Meleg Attila. Azért így is megszólaltak a legnépszerűbb dallamok a Cigányprímás, a Víg özvegy, a Mária főhadnagy, a Lili bárónő, a Három grácia, a Maya, a Bajadér, a Csárdáskirálynő, a Csókos asszony, a Viktória, a Zsuzsi kisasszony, a Luxemburg grófja, a Mágnás Miska, a Marica grófnő, a Cigányszerelem című operettekből. De természetesen ne feledkezzünk meg a hangulathoz hozzájáruló tánckar tagjairól sem: Farkas Beatrix, Szallós Ildikó, Korda Árpád és Sajgó-Bezgédi Norbert.
A közönségnek pedig nem kellett instálás, hogy az előadókkal együtt szóljon: Hajmási Péter, Hajmási Pál…
Végezetül pedig álljon itt Kele Krisztina üzenete: “Az operett barátoknak üzenném , hogy szeressék továbbra is, és legyenek büszkék arra, hogy milyen sajátságos zenei ékszere van a magyaroknak. Azoknak pedig, akik nem szeretik ezt a műfajt, annyit mondanék, hogy ha őszintén a lelkükbe néznek, rájönnek, hogy néha talán ők is vágynak egy boldog végű, szép mesére.”