2013. March 7.
Március 14-től április 11-ig minden - összesen öt - csütörtökön jelentkezhetnek a Városházán azok, akik tulajdonosként részt vennének az erdők közös megőrzésében, gondozásában.
Iacob Nicolae erdészetvezető (szemben, középen) tájékoztatta az erdőtulajdonosokat
A Városháza szinte minden székére szükség volt a gyűlésteremben, annyian érdeklődtek az erdészeti témában meghirdetett fórumra, melyre szerdán délután került sor.
Elöljáróban Karsai Attila alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, megemlítve, hogy a fórumra lakossági igény nyomán került sor, és külön megköszönte Szilágyi Gyula közreműködését, aki ötletgazdaként kivette részét a szervezésből, feljárva, és a sajtóban megjelent hirdetés mellett személyesen is meghívta az érintetteket.
Ezután a Székelyhídi Erdőgazdaság vezetője, Iacob Nicolae mérnök beszélt előbb általánosságban a törvényes lehetőségekről. Leszögezte: az erdészet nem tulajdonos, megbízás alapján végez munkálatokat, ami lehet csak őrzés, de adminisztrálás is. Összesen 5700 ha tartozik a régiós erdészet felügyeletébe, 3200 ha állami, a többi magánerdő (beleértve városit, községit, közbirtokosságit is). Magánemberekkel csak 400 hektárra van 86 szerződésük.
A törvényalkotók nem, vagy nem kellő mértékben vették figyelembe a szakemberek tanácsait, meglátásait, így hibás erdészeti törvények vannak érvényben. Ugyanakkor észlelhető bizonyos “ébredezés”, akár ennek egyik jeleként is felfogható, hogy megszülettek az első, börtönbüntetést kimondó ítéletek falopási perekben.
A legnagyobb gondot a lopások okozzák, és ebben “élen jár”, és a nem túl dicsőséges első helyezésért vetekedik még megyei szinten is Érmihályfalva és Érkörtvélyes körzete.
A kitermelés csak üzemtervvel történhet, amit 10 évre készítenek el, az ehhez szükséges 100 ha-t a kisebb birtokok összevonásával létesítik. Mindennek alapja azonban, hogy a birtokok pontosan legyenek kimérve, és legyen tisztázva a birtokviszony. Ha nincs üzemterv, akkor bármilyen területű és korú erdőről is legyen szó, nem adnak engedélyt csak évi egy köbméter fa kivágására hektáronként.
Az őrzési díj 100 lej/ha/év, és esztendőnként kétszer számolnak el a gazdának.
A szakember a legnagyobb helyi gondnak nevezte, hogy a ’90-es évek elején pár hangadó hatására, akik “vissza-kollektivizálást” kiáltottak, elmaradt az erdőtulajdonosok összefogása, aminek máig tartó káros hatása van.
Az erdészet sajnos nem vehetett részt annak idején a kimérésekben, így nincs nyilvántartása a tulajdonosokról. A szerződéskötéshez ellenben szükséges a tulajdon igazolása, amihez birtoklap kell, esetenként az örökösödési eljárás lefolytatása.
Nagy gondot okoznak a juhászok, kiknek valójában nem is lenen szabad nyájukat az erdőben legeltetni, ám az évek folyamán egyikük-másikuk letelepedett, házat és akár több száz hektár földet, erdőt is megvásárolt, így a sajátjában jár.
Az összejövetel kézzelfogható eredményt is hozott: kimondták, hogy minél hamarabb meg kell kezdeni az erdők szervezett őrzését. Ennek érdekében március 14.-vel kezdődően öt csütörtökön át (tehát még április 11-én is) 12 és 16 óra között a Városházára várják azokat az erdőtulajdonosokat, akik részesei akarnak lenni ennek az összefogásnak. Ők a kilétüket és a tulajdonukat igazoló dokumentumokkal jelentkezhetnek Kiss Balázs mérnöknél, az elöljáróság szakemberénél, illetve Szilágyi Gyulánál, aki erdőtulajdonosként a fórum egyik szervezője is volt. A lista összeállítása utáni összegzést követően megkezdődhet majd a szervezett cselekvés.