Tavaly, 2013-ban “Koch, Glück, Sorbán – a 20. század elejének kereskedői”  címmel jelent meg egy honismereti írás, most kicsit az ott leírtakra visszatérni az adta az apropót, hogy egy fekete-fehér fénykép került elő, melyen a mai Vörösmarty Mihály (korábban Dunării, közismertebb nevein Kisújváros, Csólent) utca bejárata látszik.  

Jól látszik a képen az eltűnt utca bejárata, balról az üzlet, timpanonszerű magasított bejárattal, melyen a két világítóablak is látszik. A korábbi cikkben megírtuk, hogy az eredetileg üzlethelyiség a hatvanas években kocsma volt. Az eltűnt utcabejárat bal oldalán, a folytatásban lakóházak vannak. Jobbról az élelmiszerüzlet épülete, melyet sokan mint “Autoservire” (önkiszolgáló, vagy egyszerűen csak “önki”) néven ismertünk.

Az épület sarkán a nagy ablak és előtte a tujafa mind a két képen jól látszik. Az épület folytatása a Republicii (Nagyújváros) utcán is jól látható, az órás (néhai Nagy Vince) kis műhelye, és néhány lakóház, melyek a mai Széchenyi teret lezáró nagy tömbház építésének estek áldozatul.

A harmadik kép színesen mutatja be, hogyan nézett ki ez az akkor modernnek számító élelmiszerüzlet belülről.

A gondolák (polcok) megrakva mindenféle kompótokkal konzervekkel .

A polcok felett hirdetik a szörpöket, ásványvizet, likőrt, konyakot és a pálinkafélék több változatát. Jobb oldalon hús, cukor és liszt reklámja látható.

A nagy tömbház építésével eltűnt az utca régi bejárata, eltűnt a kocsma és az önkiszolgáló épülete, megváltozott a városkép.