2016. June 13.
A reformátusok egységét jelképező zászló leleplezésére, új országzászló felvonására és a Trianon előtti országot megformázó emlékmű-kompozíció avatására került sor vasárnap számos meghívott jelenlétében Érmihályfalván.
A vasárnap déli istentiszteleten Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök volt az igehirdető, aki elsőként örömét fejezte ki, hogy Érmihályfalvára érkezve testvéri ![]()
köszöntésben lehetett része, hiszen az elválasztó határok ellenére “egy nemzet fiai és lányai vagyunk”. Ehhez kapcsolódva, illetve a Zsoltárok könyvéből vett igére alapozva arról szólt továbbá egyebek mellett, hogy bár a fizikai bezártság már kevésbé létezik, ám lelkünk azért sokszor az elszakítottság, a félelem fogságában sínylődik, de nincs olyan nyomorúság, melyből szeretettel és hittel Isten által ne lehetne szabadulni. A szolgálatot Balázsné Kiss Csilla helyi tiszteletes asszony köszönte meg, az ő felkérésére Kele Erzsébet nőszövetségi elnök versmondása után két Sass Kálmán-díjas fiatal, Hengye Kincső és Papp István leplezték le azt a szószék mellett elhelyezett zászlót, melyen a Magyar Református Egyház Kárpát-medencei kilenc részegyházának (egyházkerületének) címerei jelképezik az összetartozást. A zászlót Rákosi Jenő érmelléki esperes áldotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ![]()
a zászlók régen harcászati jelentőséggel bírtak, ám ma nem egymás, hanem a bűn és a sátán elleni viaskodásra szólítják Krisztus katonáit.
Dr.Laky-Takács Péter kolozsvári konzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolva kifejtette: az emlékműállítás mutatja, hogy a helyi erős bástyája a reformátusok közösségének. Budapest XVI. kerületének polgármestere, Kovács Péter szerint Európa egyik legerősebb nemzete vagyunk, ennek tagjaiként kötelességünk testvérként gondolni a másikra. A polgármester egy új országzászlót adott át Kovács Zoltán főgondnoknak (akivel 2008-ban polgármesterekként testvér-települési szerződést írtak alá). A továbbiakban testvér-gyülekezetek és -városok lelkészei mondtak áldást: Pella Pál (Püspökladány), Balogh Mihály (Balmazújváros) és Kocsis Áron (Hajdúnánás). Az ünnepség a közel két órás istentisztelet után a templomkertben ![]()
folytatódott, az Összetartozás nevet viselő emlékmű-kompozíció leleplezésével. Elsőként Kovács Zoltán főgondnok és Karászi Lóránt gondnok húzták fel az említett országzászlót arra a rúdra, mely ott áll, ahol néhai Sass Kálmán 1936-ban állított országzászlót. Vagyon Ilona, Balázs Borbála és Csűri Enikő versmondása után az emlékmű négy sarkánál lévő fákra helyezett reformátori vezérelvek mentén (Egyedül a szentírás; Egyedül a hit által; Egyedül kegyelemből; Egyedül Krisztus) Balázs Máté mondta el a káté vonatkozó tanításait.
A Trianon előtti országot formázó emlékhely két főelemét a főgondnok és a gondnok leplezte le. Az egyik kocka alakú, tetején a felirat: “Tesz még Isten gyönyörű csodát itt” (idézet Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben című verséből); egy oldalán gróf.Apponyi Albert idézet van: “Az ![]()
összetartozás a népek önrendelkezési joga”; újabb oldalának felirata: “Mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg” (1.Kor.12,13.); a harmadik oldalon a korona látható, a negyedik oldal előtt pedig az 1944-ben elhunyt Balázs Zsigmond zászlós és Molnár József tizedes közös sírköve áll. A másik elem egy címerrel ellátott emlékhely a Bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ágának, és az alapot képező térképen oda van téve, ahol a város elhelyezkedik. Avatóbeszédet Kovács Zoltán mondott, ugyancsak az összetartozást hangsúlyozva, csakúgy, mint Karsai Attila alpolgármester, aki az ünnepség végén szólított Nyakó József polgármester helyett mondott pár szót – az újraválasztott polgármester a római katolikus templomba távozott, ahol időközben templombúcsú kezdődött és zajlott. A ![]()
hagyományőrző íjászok harci kiáltása után a Szózat éneklésével zárult az ünnepség, amelyen adományokat lehetett felajánlani a kárpátaljai magyaroknak.
(erdon.ro)