„Értéket teremtett Mihályfalva a szoboravatással”

„Értéket teremtett Mihályfalva a szoboravatással”
2019. September 20.
2000. szeptember 17-én avatták fel Bocskai István szobrát városunkban, ez volt az első köztéri szobor a Széchenyi tér zöldövezetében. Az eseményt Kovács Rozália helytörténész eleveníti fel.
„Értéket teremtett Mihályfalva a szoboravatással”
Az adományozólevél, egy korabeli újságcikk, illetve Bocskai fejedelem és a felavatott szobor

 „Hitünknek, lelkiismeretünknek és  régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük”, mondta Bocskai István, erdélyi magyar fejedelem, akinek 2000. szeptember 17-én avatták fel szobrát városunkban. Ez volt az első köztéri szobor a Széchenyi tér zöldövezetében, mely Lavotha Géza sárospataki szobrászművész  alkotása és ajándéka településünknek.

         Még 1999. április 27-én  Lavotha Géza ezt írja a városnak címzett ajándékozó levelében: „Érmihályfalva lakosságának tisztelettel és szeretettel felajánlom és ajándékozom az általam alkotott Bocskai Istvánt ábrázoló mellszobrot, amelyet magam készítettem műkőből.” 

         Az avató ünnepségen a helybeliek mellett több hazai meghívott, valamint magyarországi és felvidéki vendég vett részt. „Értéket teremtett Mihályfalva a szoboravatással, ezeket az értékeket óvni kell és meg kell tartani”, mondta Székelyhidi Ágoston, a magyar kormány küldötte beszédében.

Torda Imre   polgármester szerint: „Bocskai István fejedelem korát meghaladva próbált már akkor békességben élni mind a magyar királyi állammal, mind a román fejedelemségekkel (…), megnyitva az utat a további fejlődés felé.”

Az ünnepi beszédek, a fejedelem történelmi szerepének méltatása után a szobor talapzatán elhelyezték a kegyelet virágait.

                   

                                       Bocskai István (1557-1606)

                                erdélyi fejedelem 1605-1606 között

                               „Édes és dicső a hazáért meghalni.”                        

                                                    (Bocsai István jelszava)

         Középbirtokos családból származott. A bécsi udvarban volt apród, majd visszatért Erdélybe.

 1592-től váradi kapitány és a törökellenes párt egyik vezéralakja lett.

         1595-ben Bocskai István  fővezérlete alatt az erdélyi és havasalföldi haderő nagy győzelmet aratott a török seregen. Az ígért császári segítség elmaradása miatt azonban Erdély egyedül nem tudott a töröknek ellenállni és a fejedelemség területe csatatérré vált. Amikor 1602-ben tiltakozott Basta tábornok rémuralma ellen, két évig Prágában tartották. A kiábrándult Bocskai bihari birtokaira vonult vissza.

Bocskai István hosszú vívódás után hajlandó volt Erdély felszabadításáért együttműködni a törökkel. Bethlen Gábor a bujdosók nevében fölkelésre buzdította hívta Bocskait, aki megnyerte a hajdúkat és segítségükkel   1604 okt. 15-én Álmosdnál szétszórták  a császári csapatokat. A zsoldosoktól sokat szenvedett jobbágyok is Bocskai mellé álltak, majd csatlakoztak hozzá a magyarországi rendek is. Az 1605-ben  Szerencsen tartott országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. A török szövetséget kötött Bocskaival sőt királyi koronát ajánlott neki, ezt azonban visszautasította.

         Bocskai egyik mondása: „Akarjuk pedig az életünket oly helyen és okokért elfogyatnunk, az kivel hite, nemzete és hazája  szerető emberek örök emlékezeti megmaradhat.”

         Az 1606-ban megkötött Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a 15 éves török háborúnak véget vetett. Egyre romló egészségi állapota miatt Bocskai politikai végrendeletet készített, amelyben a független Erdély fönntartásának fontosságára hívta föl a figyelmet.

„ Tudjuk azt, hogy a mi nemzetségünknek több hazája ennél soha nem lészen s nincsen is, más minékünk az övét  nem adja.” Ez volt utolsó sóhaja, amikor győzelmeinek tetőpontján megmérgezték. 1606 december 29-én halt meg Kolozsváron, sírhelye Gyulafehérváron van.   Halálát kortársai is mérgezésnek tulajdonították.

                        Kovács Rozália

   Felhasznált irodalom:

Dukrét Géza: Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében Nagyvárad 2012, Bocskai István szobra 218.oldal

Érmihályfalván felavatták Bocskai szobrát, Bihari Napló 2000 szeptember 18 Dérer Ferenc és Rencz Csaba írása

Méltóságteljes történelmi nap, Bihari Napló 2000 szept.19 Rencz Csaba

Átirat a Polgármesteri Hivatalnak 1999.ápr.27                 Karotha Géza szobrászművész Sárospatak írása

Bihari Napló 2000 szept. 16-17 Bocskai szobor a főtéren Dérer Ferenc cikke.

„Akikre nem volt méltó a világ” Képek a keresztyénség történetéből írta Révész Imre Kolozsvár 1921, Minerva irodalmi és nyomdai műintézet, 94.oldal.

Ki kicsoda a történelemben?  Laude kiadó Győr, 55.oldal Bocskai István.

Keresés