2019. October 8.
Gyászmisével és zenés előadással emlékeztek az aradi vértanúkra vasárnap Érmihályfalván.
Szeles, hűvös, esőre álló időben gyülekeztek a megemlékezők vasárnap este, hogy részt vegyenek a hagyományos október 6-i ökumenikus gyászmisén az érmihályfalvi római katolikus templomban. Bogdán István plébános úgy vélte beszédében, hogy a megemlékezés mellett ünnepelni is van okunk, utóbbit amiatt, hogy nemzetünk túlélte a történelme minden eddigi viharát, az aradi vértanúk áldozatának üzenete pedig, hogy ragaszkodjunk értékeinkhez. Balázsné Kiss Csilla református lelkész kiemelte: a II. Rákóczi Ferenc-emlékévben az aradiak mellett minden vártanúra emlékezzünk, akik az Istennel a hazáért és a szabadságért jelmondat jegyében vállalták a megpróbáltatást. Kifejtette: a mindenkori zsarnokságok “bolondságnak” tartják a kereszténység és szabadság melletti kiállást (utalás a beszéd alapigéjére: “Fesztusz hangosan így kiáltott: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány őrültségbe visz.”; – Ap.csel.26,24). Hozzátette, hogy “Mihályfalván mindig is magasra emelték a zászlót”, majd az kívánta, hogy mindig tudjunk gerincesek maradni, a nagy elődökhöz méltóan. A házigazda egyházközség Jubilate Deo kórusa közreműködött a gyászmisén, melynek végeztével a megemlékezés a Gödör rendezvényházban folytatódott.
Ott Nyakó József polgármester adott hangot örömének, hogy számos fiatal jelent meg, majd Biró Rozália, az RMDSZ parlamenti képviselője rövid beszédében úgy vélte, az tábornokok nemzetszeretetről és istenhitről tettek tanúbizonyságot, mely erények ma is követendőek. A politikusasszony köszönetet mondott Érmihályfalva közösségének, hogy a maguk rendjén tudásuk legjavát adják a nemzet épülésére.
A továbbiakban az Aradi Vár című emlékműsort adta elő a nagyváradi Francisc Hubic Művészeti Iskola Motolla Énekegyüttese, a Soroglya Zenekar és Kocsis Gyula színművész. Ebben hadijelentések, katonalevelek, vallomások és ítélethirdetések révén követhettük végig a szabadságharc eseményeit (ezek alapját Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld… című kötete képezi), a prózával egyenrangú részként pedig annak idején énekelt, vagy éppen annak idején keletkezett népdalokat hallhattunk. Utolsónak az Aradi vár címűt, a többszólamú szászcsávási gyűjtés eredményeként, amit a közönségnek is megtanítottak az előadók (ebből való a címbe kölcsönvett idézet).