Az ippi, érkeserűi, bélmezei és rogozi Fráter család ősi magyar nemesi család, az Árpád-kori 108 nemzetség egyikéből a Dobra hadból (genus) ered.

Számtalan nevezetes családdal házasodva, három fővonalon ágazott szét. Erdélyen kívül Bihar, Szatmár, Szabolcs, Heves, Nógrád és Pest vármegyében éltek. A család tagjai közügyekkel foglalkoztak, és birtokaikon gazdálkodtak.  (Forrás: A Fráter család leszármazási sorrendje, kiadja a Fráter család egyesülete 1940, 7. és 14. oldal)

Fráter Gáspárnak Szlávy Gizellával kötött házasságából négy gyermek született. Az elsőszülött Fráter Jenő (jobbra), felesége Imrik Margit (bal oldali fotó). Két gyermekük: Olivér, született 1917 és Margit, született 1922. (i.m. 22.old. VI. tábla)

Fráter Jenő Érmihályfalván született 1887-ben. Középiskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte. Közigazgatási működését 1910-ben kezdte Bihar vármegyében. (Forrás Erdély és a visszatért keleti népek, 580.oldal).  Életét a két világháború határozta meg. Jogi tanulmányainak befejezésével 1910-ben, mint közigazgatásai gyakornok, Bihar vármegye szolgálatába lépett Mezőtelegden. 1917-ben a megye központi járásában szolgabíróvá választották. Nagyváradon 1919-ben árvaszéki elnök. Erről az állásáról 1924-ben lemondott, Érkeserűben, Érselinden és Budaábrányban 320 holdas birtoka jövedelméből élt.

1927-ben Budapesten kapott állást az országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezetnél.

1940-ben átmenetileg  Érmihályfalva főszolgabírójává nevezték ki, ahonnan 1944-ben, a második világháborút követő összeomlás után, otthontalanná válva, Magyarországra tért vissza. 

Megemlítik, hogy szívesen foglalkozott irodalommal, és maga is verselt. (Forrás: Técsői Móricz Béla a Fráter családról írt tanulmánya, 186.old.)