Ahogyan beszámoltunk róla, jóindulattal fogalmazva elenyésző volt az érdeklődés azon a közvitán, melyet a város szemétgazdálkodási tervezetéről tartottak az elmúlt pénteken. Kedden este egy újabb közérdeklődésre számot tartó témában hirdettek meg találkozót az önkormányzat vezetői: az erdőgazdálkodásról, az erdők megőrzésének lehetőségeiről volt szó, és újra “családias hangulat” jellemezte a Gödör rendezvényházat. Mindez annak ellenére, hogy egyrészt nagy igény van tűzifára, másrészt szűnni nem akaró “üzletág” a falopás, melynek a szóbeszéd szerint olyan haszonélvezői is vannak, akiknek éppenséggel a tarolás megakadályozása lenne a feladatuk… “Amíg a lopott fára van igény, addig kínálat is lesz”, fogalmazott lényegre törően Nyakó József polgármester, azt is hozzátéve, hogy mintegy 80 – 100 családhoz, akikről azt gondolták, érdekelheti őket a téma, közvetlen meghívókat is kiküldtek a gyűlés sajtóban történt meghirdetése mellett. A Székelyhíd-körzeti Erdőgazdaság vezetője, Iacob Nicolae mérnök (kinek társaságában részt vett a találkozón Bokor Mónika, az intézmény magánszemélyek szerződéseivel foglalkozó munkatársa, illetve ifj. Kiss István kerületvezető erdész) ugyancsak sajnálkozásának adott hangot az érdeklődés láttán, majd egyebek mellett elmondta, hogy az általa vezetett erdőgazdaság területén 1400 hektárnyi őrizetlen erdő van, ebben Érmihályfalva, Érsemjén és Érkörtvélyes az “élenjáró”. Azt is leszögezte, hogy amelyik erdőterületre nincs érvényes szerződés, ott nincs helye kitermelésnek sem. A szakember is azon a véleményen volt, hogy abban az erdőben, amit nem őriznek, ott nem lehet csodálkozni, ha lopnak, nem ritkaság, hogy egy-egy tulajdonos évekig ügyet sem vet birtokára.
A legfontosabbnak nevezhető információ, ami elhangzott: magángazdák esetében maximum 30 hektárig az erdészet ingyen megőrzi az erdőt! Erre a 2016/864-es kormányhatározat alapján kerülhet sor, melynek nemrégiben készült el a végrehajtási utasítása, illetve került rá pénz, ugyanis csak a tulajdonos számára ingyenes ez, az állam fizet érte az erdészetnek 134 lejt/ha. Ez az összeg nem fedezi a kiadást, de az erdészet vezetősége mintegy bevállalta az adódó veszteséget, mondta Iacob Nicolae, aki azt is hozzátette, hogy ez a megőrzés gátat vethet a lopásoknak, ugyanakkor nem jogosítja fel a tulajdonost fakitermelésre. Erre az őriztetésre is szerződést kell kössön a tulajdonos az erdészettel, amihez szükséges: kérvény, tulajdonjogot bizonyító okmány (tulajdonlap, telekkönyvi kivonat, adásvételi szerződés, adománylevél, örökösödési bizonylat, stb.), igazolás az önkormányzattól, hogy a tulajdon be van jegyezve a mezőgazdasági és adózási nyilvántartásba; saját felelősségre adott nyilatkozat arról, hogy nincs több erdeje a maximum 30 hektárnál. Az már korábban is ismert volt, hogy magához az erdőgazdálkodáshoz (ami már kitermeléssel is jár, ha van arra való fa) úgynevezett üzemtervet is készíttetni kell, ami már költséget is jelent (tudomásunk szerint Érmihályfalván talán ha féltucat erdőtulajdonosnak van ilyen). E szerződés megkötéséhez is kell kérvény, személyi igazolvány, a tulajdonjog és az önkormányzati nyilvántartás igazolása, továbbá a szakemberek által Stereo 70-nek nevezett azonosító helyrajz. Iacob Nicolae elmondta: a hozzájuk tartozó mind a 16 önkormányzathoz elküldték az információkat (de vélhetően a többiek is megkapták a területileg illetékes erdészetektől), érdeklődni a mezőgazdasági nyilvántartóknál lehet.
(Bihari Napló)