A család levéltárában található Gencsy Zsigmond néhány levele, melyet feleségének (Balasi Katának) írt ide, Mihályfalvára, ezen kívül a fejedelem adományozó és oltalmazó levele. Ezekből a dokumentumokból próbálom összerakni az eseményeket, hogy jobban megismerjük az “ezeredes kapitányt”./1/

Gencsy Zsigmond “korán a felkeléshez csatlakozott, s egy mezei nemes lovasezred parancsnokságát bízta rá a fejedelem. 7 compánia, 75 ember.”/2/

Gencsy Zsigmond életének néhány mozzanatát 1703-1706-ig követhetjük nyomon a megtalált adatok alapján.

1703. augusztus 26-án a fejedelem Adománylevele: “A fejedelem Gencsy Zsigmond ezeres kapitány HAZÁJÁHOZ VALÓ IGAZ HŰSÉGIT ÉS SZERETETIT …Gombos Imre tállyai szőlője termésének adományozásával jutalmazza.” /3/

Történelmi szempontból is érdekes a Kecskemétről 1704. július 23-án keltezett levél, melyben a Szentgotthárdnál lezajlott ütközetről számol be. Az ütközet a császári sereg csúfos vereségével végződött. “A nagyhatalmú Üristen – írja – szerencsével is megáldott, mert az német tábort felvertük, másfél ezeren nem voltunk, hét ezeren voltanak az németek, kiben nem ment el másfél száznál több, melynek zászlait, dobjait most viszem kegyelmes urunkhoz…” (Rákóczihoz). /4/

1704. augusztusában a Nagy-Bersen melletti táborból ír, majd 1705. októberében ezt írja Bánffy-Hunyadról: “…én nekem ide Kalotaszegre kellett jönnöm, kit nagy örömmel cselekedtem, kémjeim által kivájatván, hogy valami németség vagyon a kolozsvári hostadtban…rájuk mentem. Isten szép nyereséget adván, neked is szívem kedveskedhettem belőle… az mik legyenek …lajstromban pecsét alatt írásban megküldtem…Az német készül, de merre, nem tudom, dögi olyan vagyon, több felénél már megholt az gyalogjának…” /5/

A balkányi levéltárban van egy másik adománylevél is, mely városunk szempontjából is igen értékes. „Adománylevél kelt Gyöngyös városában, die 28 mensis Augusti Anno 1704. A fejedelem Gencsy Zsigmond ezeredes főkapitánynak a NEMZET ÜGYÉHEZ VALÓ SZERETETIT S EGYSZERSMIND ANNAK ELŐMOZDÍTÁSÁBAN ÉS PÁRTFOGÁSÁBAN AZ ÜDŐKHÖZ ÉS ALKALMATOSSÁGHOZ KÉPEST MEGMUTATOTT MINDEN KÉSZSÉGEIÉRT ÉS VÉGHEZ VITT DOLGAIÉRT, A BIHARMEGYEI MIHÁLYFALVA FALUBELI FISCALIS PORTIÓT ADOMÁNYOZZA.” /6/

A szabadságharc eseményei változnak, egy újabb levelében 1706. januárjában írja Bánffyhunyadról, a táborból: “minden órán a gyermekkel és a szekerekkel olyan készen légy, hogy mihelyt tudósítalak, mindgyárast…szaporán és minden késedelem nélkül mehess…”(menekülhess). /7/

1706. januárjában Zilahról ír: “én mostan ismét Erdélybe indultam, a német pedig vissza nyomult Kolozsvár felé…magam is talán haza fordulhatok, csak a Méltóságos Generális Károlyi Sándor uram ő nagysága jöjjön be…” /8/

Nagy-Almásról még két levelet küldött, majd Bánffyhunyadról 1706. februárban írott levelében fia, Sámuel felől érdeklődik:”…az gyermek hol légyen, mit tanul?…tudósíts”./9/

1706. március harmadikán Nagyalmásról néhány gazdasági utasítás után ezt írja: “a németnek rettenetes nagy készületi vagyon, merre megyen Isten tudja, nem reménylem, hogy arra menne felétek. SOHA ERDÉLYORSZÁGNAK KÍNJA OLYAN NEM VOLT, MINT MOST VAGYON…”- írja./10/

Gencsy hazaszeretetét. szabadságszeretetét, a fejedelemhez való hűségét életének feláldozásával pecsételte meg. Halálának körülményei: “Rabutin …1706. július 28-án Magyar Egres és Karika között ütött tábort, honnan egy kuruc csapat elszélesztése után – ezeredes kapitány Gencsy Zsigmond is elhullott – százig való veszteséggel útját a labanc Nagyfalunak, Székelyhídnak, Diószegnek vette…”/11/

Thaly Kálmán szerint a haláleset így történt: “Gencsy az erdélyi szélekről a Szolnok felé szekérvártól fedetten nyomuló Rabutint megtámadta, hegyes tőrét egy ponyvás társzekérbe döfte. A szekérben vasasnémetek voltak, s puskalövésekkel viszonozván a kurucok támadását, Gencsyt keresztül lőtték, az ki is elesett.”/12/

Gencsy Zsigmond halála után, még 1706. augusztusában Károlyi Sándor generális ezt írja az özvegynek: “Ajánlom szolgálatomat kegyelmednek. Szegény Gencsy kapitány urunk elesését s kegyelmed gyászos állapotját szomorúan értettem, melyen nem kétlem, elég keserűségi vagyon kegyelmednek, mindazonáltal HAZÁJÁÉRT,

ÖZVEGYEKÉRT ÉS ÁRVÁKÉRT TEVÉN LE ÉLETÉT VITÉZI MÓDON, ÖRÖK BECSÜLETIRE FORDULVÁN, ANNAK JÓ EMLÉKEZETI VIGASZTALHATJA kegyelmedet. Ezen levelem által akartam kegyelmed tudtára adnom, hogy ha valakitől valami pretentiója volna is kegyelmed ellen, minden háborgatóit reám relegálja. Mind kegyelmedet, mind gyermekit tehetségem szerint protegálni fogom. Kegyelmednek becsülettel szolgál Károlyi Sándor s.k.”/13/

Rákóczi fejedelem és Károlyi Sándor generális gondoskodott az özvegyről és az árváról. Gencsy Sámuelt, a fejedelem taníttatta. Ezt bizonyítja az 1707. május 7-én keltezett Oltalmazó levél is, melyben “generálisi autoritása szerint megparancsolja a vármegye tiszteinek, hogy mint édes hazánk boldogulásáért özvegyül s árvákul maradottakat mindenben igyekezzenek oltalmazni!”/14/

1708-ban Károlyi parancsolatban adta ki a “mihályfalviaknak illendő jobbágyi kötelességeknek praesentálások iránt”, …mert “a fejedelem Gencsy Zsigmondnak érdemeiért a mihályfalvi portiót adományozta, melynek élvezetében özvegyét és árváját meghagyta.”/15/

Megjegyzés: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai című könyvében írja: “Gencsy Zsigmond, Rákóczi Ferenc ezredes kapitánya. 1704-ben Mihályfalván nyert részbirtokokat. Zsigmond tevékeny részt vett a felkelő hadjáratokban.1706-ban a csatatéren fejezte be életét. Özvegye Balázsi Kata 1711-ben Pálffy Jánostól oltalomlevelet nyert.”

            Kovács Rozália

1.  Balkányi levéltár, adatok

2.  Borovszky adata

3.  Adománylevél 1703-ból

4.  Levél Kecskemétről 1704 júl. 23, 41.oldal

5.  Levél Bánfyhunyadról 1705.X.26. 44.oldal

6.  Adománylevél Gyöngyösön keltezett 1704. augusztus 28

7.  Levél 1706 január Bánfyhunyadról,45.oldal

8.  1706 jan.20 levél Zilahról

9.  Levél 1706 február Nagyalmásról

10. Levél Nagyalmásról 1706 március 3, 46.oldal

11. Gencsy Zsigmond halála 1706 július 28

12. A haláleset Thaly K. szerint

13. 1706 augusztus Károlyi Sándor levele az özvegyhez

14. Oltalmazó levél 1707 május 7

15. 1708 Károlyi parancsolata 47.oldal

Felhasznált irodalom:

– Adalékok a Rákóczi-kor történetéhez a Gencsy család balkányi levéltárából közli Bányai Károly, 1904, 35-48.oldal

– Thaly Kálmán: Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a Rákóczi korból

– Lakóné Hegyi Éva: A zsibói csata s annak emlékezete az utókorban 65.oldal

– Szalay László: Magyarország története

– Borovszky Samu: Bihar vármegye és városai

– Bertényi Iván, Gyapai Gábor: Magyarország rövid története, Budapest 1993.

– Istennel a hazáért 4. kötet, Nagyvárad 2011. Kovács Rozália: Gencsy Zsigmond, II. Rákóczi Ferenc ezredes kapitánya, 109.oldal.

– Kovács Rozália : Az érmihályfalvi és gencsi Gencsy család, előadás 2011-ben Nagyváradon a helytörténeti konferencián.