2015. October 8.
Gencsy Pál 1848. október 11-én írt hadijelentést Bihar vármegye honvédelmi választmányához. Ezt tárja elénk Kovács Rozália helytörténész, a '48-as szabadságharc leverésének 166. évfordulóján.
Illusztráció: '48-as honvédtábor (forrás- Gracza György: Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története I.)
Érmihályfalvi és gencsi Gencsy Pálról és ’48-as tevékenységéről 2015. március 15-én írtunk honlapunkon.
Most – a minap tartott október 6-i megemlékezéshez kapcsolódva – mutatjuk be azt a jelentést, amit levél formájában 1848. október 11-én írt Bihar vármegye honvédelmi választmányához Gencsy Pál (1801-1851 ), aki ekkor még Bihar megye lovassági parancsnoka.
Ez a fennmaradt jelentés a bihari lovas nemzetőrség október 2.-11. között „terjedő működéséről” számol be, a katonákról, a hősiességükről, akik az 1848-as szabadságharcban vettek részt.
Az 1848. októberi jelentést mint lovassági parancsnok írja alá, de 1849. május 7-én alezredessé léptették elő.
A jelentés szerint: 1848. október 2-án Temesvárra érkezett seregével a század, a várban állomásoztak, majd két nap múlva Bárkányba mentek, onnan tovább október 6-án Szentkatalin helységbe érkeztek. „Alig szállottunk le lovainkról, midőn Vetter alezredes úr küldötte azon rendeletet hozta, hogy a két órányira fekvő Szárcsa helységet a rácok megtámadták”, és az ellenség, mintegy 1500-an a helységben van. „Az ellenség észrevevén jövetelünket kitakarodtak”. A század az ellenséget űzőbe vette, a Temes vizén levő hidat felszedték, de „menvén utána az egész század szerencsésen által tört a vízen” . A századot kétfelé osztották, százados Krizsár úr jobbról, Gencsy Pál pedig Pércsy Antal úrral balról támadott. Neusina helységen keresztül üldözték az ellenséget, akik mintegy 6000-en voltak, s futottak”.
„Éji egy órakor segítségül három ágyú, ugyanannyi szekér lőszerrel, egy osztály gyalog sorkatona és egy fél század Hannover-huszár Becskerekről szabad rendelkezésem és parancsnokságom alá azon utasítással küldetett, hogy ezen tájékot az ellenségtől minél előbb tisztává tegyem.” „Rögtön haditanácsot tartottam, s másnap virradóra Bot végvidéki helységet előbb hamuvá tenni, s a mellette levő rác tábort megtámadni komolyan megrendeltem.”
„Egy pár óra múlva zászlóaljammal és az ágyúteleppel Becskerekre (mentem), nem késtem egy les és egy kipuhatoló őrcsapatot az ellenség tábora felé kiküldeni”.
Szárcsára ment tovább a század, majd október 8-án újra Becskerekre, “hol nagy pompával s tisztelettel Kiss Ernő ezredes és Vetter alezredes úrnak kíséretével fogadtattam”.
„Ezután is minden történendőkről a tisztelt megyét tudósítani kötelességemnek tartom. Kelt Becskereken, 1848. október 11-én. Gencsy Pál s.k. Bihar megye lovassági parancsnoka ” – fejeződik be jelentés.
Kovács Rozália helytörténész
(Forrás: Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben, 209.oldal)