“Hó vót, hó nem vót”

“Hó vót, hó nem vót”
2016. January 11.
Mi okozza az időjárás váratlan, szokatlan fordulatait? Bántó Norbert formabontó magyarázata és előrejelzése.
/vlm/Image/Show/84/

Megbolondult volna az időjárás? Véleményem szerint nem. Ezt tudományos magyarázattal is alá tudnám támasztani, de olyan hosszú lenne a bejegyzés, hogy senki sem olvasná el.

Na, talán mégis, röviden.

Akik azt mondják, hogy a légszennyezés, a károsanyag-kibocsátás, bla-bla okozza ezeket, azok sajnos tévednek. Globális felmelegedés? Egy közeledő jégkorszak? Minden féle elmélet létezik. Az tény, hogy a levegő szennyezése befolyásolja az éghajlatot, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt sokan állítják. Számomra már az is érdekes, hogy 2007-ben Al Gore kapta a Nobel békedíjat, az éghajlatváltozásról szóló tevékenységei és publikáció miatt, aki egy környezetvédelmi aktivista, de mindenekelőtt politikus és nem klimatológiai szakember.
Lényeg, hogy ma (január 10-én kelt az írás – szerk.megj.) délelőtt kicsit soknak tűnt az a 8 Celsius fok illetve a várható 11 fokos maximum, de mindez semmi, hisz tavaly épp ezen a napon Sopron közelében 19,7 fokot mértek. A Földön közel 1 milliárd éve van légmozgás illetve éghajlat, viszont pontosabb adatok, mérések kevesebb mint 150 éve állnak rendelkezésünkre. Ma általában az elmúlt 50, jó esetben az elmúlt 100 év méréseihez hasonlítjuk a mért adatokat. Elfelejtjük azt is, hogy a kommunikáció korszakában élünk. Ma kevesebb mint 24 órán belül tudomást szerzünk bármilyen természeti katasztrófáról, a Föld bármelyik szegletében is következne az be. Ráadásul pontos adatokat közölnek az eseményekről. De ne gondoljuk már azt, hogy három vagy tizenhárom évszázaddal ezelőtt nem voltak ilyenek, illetve ehhez hasonlóak: 300 illetve 1300 évvel ezelőtt is voltak pusztító, viharok, árvizek stb., csak éppenséggel nem készültek róluk pontos felmérések.
Az egyik legjelentősebb folyamat mely nem is olyan rég, pontosabban a középkorban játszódott le, a kis jégkorszak. Azt mi okozta? Mert, hogy nem az ember, vagy a légszennyezés, az tuti.
Különbséget kell tenni az éghajlati változás és az éghajalti ingadozás között. Ami az elmúlt években játszódik le, az ugyanis ez utóbbi. Lehet, hogy az elmúlt 10 évben pl. a telek enyhébbek voltak a száz éves átlagnál, de azért volt az elmúlt 10 évben is két keményebb tél (2005/2006 amikor január elején -20 fok alatti hőmérsékleteket is mértek az Érmelléken, 2011/2012, amikor napokig csak hólánccal tudtam közlekedni Nagyvárad utcáin és előtte 10 év alatt sem lapátoltam annyi havat összesen, mint azon a télen).
Részemről azért örülök az enyhe télnek, mivel könnyebb (biztonságosabb) a közlekedés és kisebb a fűtésszámla.
A nehézségek akkor adódnak, mikor ötödikes gyerekeknek el kell magyarázni, meg kell tanítani az éghajlatot illetve ezek típusait. Ezek után nem csoda, hogy nem nagyon értik szegények. Most akkor hogy is van az, hogy nincs 4 évszak? Miben különbözik Románia, Franciaország és Olaszország éghajlata? Hisz még Nagyvárad és Jászvásár éghajlata is elég különböző, bár alig 500 km-re vannak, ráadásul ugyanazon a szélességi körön.
Enyhe, csapadékos tél? Nem túl hideg, csapadékos tél, gyakori ködképződéssel?
Ezek után nem csoda, ha a gyerek nem érti, hogy most akkor mi (Biharban) szárazföldi, átmeneti, óceáni vagy mediterrán éghajlatban élünk.
S már ha eddig elolvastad, akkor megjutalmazlak egy aktuális infóval. Úgy tűnik, lesz még idén hideg illetve hó, nem is olyan sokára …
Bár bizonytalan az előrejelzés, de úgy tűnik egy hét múlva ismét lehűlésre és havazásra is számíthatunk. No, de várjuk ki a végét, hisz csütörtökön is azt hittük, hogy szánkózhatunk és hát, nem volt épp ideális a hó.
Ezért szoktam én mondani, hogy a 3-5 napnál nagyobb időtávra olyan az időjóslás, mint az EZO TV-ben a pénzenergia…

Bántó Norbert